Napokon belül döntenie kell Sólyom Lászlónak arról, Alkotmánybírósághoz fordul-e a gyűlöletbeszéd elleni – nemrég elfogadott – módosítás ügyében. Az államfői vétó valószínűsíthető. Közben még az idén tárgyalhat a parlament egy másik elképzelést, amely akár büntetőfeljelentéssel lépne fel a gyalázkodás ellen. Az egyik előterjesztő, a szocialista Bárándy Gergely szerint többféle lehetőséget kell adni a megsértett embereknek. Ebben az ügyben külön szavazhat az SZDSZ, mert elvi kifogásaik vannak.
A zsidóságot gyalázó ifjabb Hegedűs Lóránt bírósági felmentése után – a szocialisták tervezete büntetőjogi felelősségre vonást javasol a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekébenFotó: Kertész Gábor Akár még az őszi ülésszakon a parlament elé kerülhet az a Btk.-módosítás, amelyet a gyűlöletbeszéd büntethetősége érdekében terjesztettek be szocialista képviselők áprilisban, a holokauszt-emléknapon. A tervezetet a parlament alkotmányügyi bizottsága már általános vitára alkalmasnak találta. A javaslat bűncselekménnyé nyilvánítaná a gyalázkodást, azaz azt a magatartást, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti. A tervek szerint a gyalázkodás közvádas bűncselekmény lenne, tehát bárki tehetne feljelentést, de a hatóság hivatalból is indíthatna eljárást.
Bárándy Gergely, a javaslat egyik szocialista beterjesztője lapunknak elmondta, hogy bár az SZDSZ-nek elvi kifogásai vannak, mégis van esély a módosítás elfogadására. Az MSZP-frakció pártolja az elképzelést, és a Fidesz sem zárkózott el, igaz, ők alkotmánymódosítást tartanának szükségesnek. Bárándy hozzátette, hogy akár a Fidesz alkotmánymódosító vagy az elvben szintén egyetértő KDNP saját javaslatát is készek támogatni. Ennek hiányában pedig elegendő lenne, ha néhány ellenzéki honatya lelkiismerete alapján szavazna a szocialista kezdeményezés mellett.
A törvény célja nem a politikai stílus formálása; el lehet mondani a szélsőséges megnyilvánulásokat, de lesz egy határ, a közösségek, az emberi méltóság védelme – mondta a javaslat beterjesztésekor Bárándy Gergely. A törvényjavaslat – folytatta – nem kívánja háttérbe szorítani a szélsőséges politikai nézeteket, a politikai pártokat ugyanúgy lehet majd szidni, mint eddig. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyalázkodás törvényi tényállása nem csupán a zsidóságot vagy a roma társadalmat, hanem mindegyik társadalmi csoportot védené. Mint mondta, az elmúlt 17 év alatt bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tudja maga megoldani ezt a kérdést, ezért szükséges a törvény benyújtása.
Most lapunknak arról beszélt, hogy fontos a szólásszabadsághoz való jog, de kiemelten kell védeni az emberi méltósághoz való jogot is. Ha pedig a két alapjog ütközése miatt az utóbbi nem érvényesül maradéktalanul, akkor az azt veszélyeztető másik alapjogot bizonyos mértékben lehet korlátozni, addig, amíg ez a veszélyeztetettség fennáll. Vagyis: miért volna fontosabb a zsidózás, mint az a jog, hogy ne sértsék meg ezt a társadalmi csoportot? – tette fel a kérdést. Bárándy Gergely szerint többféle lehetőséget kell adni a megsértett embereknek, így nemcsak polgári perrel, hanem büntetőfeljelentés indításával vagy a kettőt kombinálva is meg kell teremteni a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépést.
A parlament október végén fogadta el a polgári törvénykönyv (Ptk.) gyűlöletbeszéddel összefüggő módosítását. A Ptk.-ban egy magyarázó szakasz egészíti ki a személyiségi jogsértés általános megfogalmazását. Eszerint „a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik”. Erre alapozva egy magát valamely kisebbséghez vagy csoporthoz tartozó személy akkor is perelhet a kisebbséget ért sértő kijelentés miatt, ha azt nem konkrét személynek címezték. (Eddig ebben az esetben nem léphettek fel a közösség egyes tagjai. Ehhez az kellett, hogy legyen a gyűlöletbeszédnek konkrét sértettje.) A harmadik szakasz ezt a jogot adta meg azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az adott kisebbség képviseletét alapító okiratukban vállalták. Erről a Ptk.-módosításól egyébként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus végén, a Magyar Gárda megalakulása ügyében összehívott ötpárti nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt először.
Egyelőre kérdés, hogy mi lesz a Ptk.-módosítás sorsa, hiszen több szervezet, így a Társaság a Szabadságjogokért is bírálta az elfogadott jogszabályt, amely – szerintük – a szólásszabadság aránytalan korlátozásával jár. Éppen ezért azt kérték Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Sólyom Lászlónak a napokban kell döntenie erről (csütörtökig kell meghoznia döntését), de információnk szerint több mint valószínű, hogy él az alkotmányos vétó lehetőségével. Minden bizonnyal egy leendő Btk.-módosítás éppígy az alkotmánybírák elé kerülne. Szakértők és politikusok között régóta vita van arról, hogy milyen megoldás lenne alkotmányos a gyűlöletbeszéd ügyében.
A szocialisták korábban többször, legutóbb 2003-ban kísérleteztek a Btk.-módosítással, amit az Alkotmánybíróság 2004-ben elvetett. Bárándy Gergely a mostani Btk.-módosító javaslat benyújtásakor arról beszélt, hogy a taláros testület minden kritikáját megfogadták és beépítették a törvényjavaslatba.
Markotay Csaba
Bírálatok két oldalról
Nemcsak a Társaság a Szabadságjogokért fogalmazott meg kritikákat a polgári törvénykönyv módosítása után. Ádám György ügyvéd, holokauszt-túlélő úgy vélte: könnyen kijátszható, hibás a módosítás. Mint lapunknak kifejtette, szerinte nemcsak azt kellene védeni, aki a kisebbséghez tartozónak vallja magát, hanem azt is, akit a gyűlölködők oda sorolnak. Példaként említette, hogy nem tartja magát zsidónak, de a zsidóságot gyűlölők annak tartják őt. Generációs problémáról van szó, és ezt csak azok érthetik meg igazán, akik átélték az egykori borzalmakat – fogalmazott, hozzátéve: a gyűlöletkeltés ma is mindennapos Magyarországon. Ádám György egyébként több polgári pert indított már a gyűlöletbeszéd ügyében, eddig sikertelenül.
Javaslatokból nincs hiány
Több más javaslat is napirenden van a gyűlöletbeszéd visszaszorítására. Nyár elején maga a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán – a Mazsihisz vezetőivel közösen – tett javaslatot ugyancsak a Ptk. módosítására. (Akkor még a kormány nemrég elfogadott javaslata nem volt napirenden.) Ők is azt akarták elérni, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazza.
