Miért ajánlott tudományos könyveket olvasni?
Népszabadság * Lángh Júlia * 2007. november 10.
A könyv, amelyről itt szó lesz, a közéletet és hétköznapi életünket is közvetlenül érintő, kényes témákkal foglalkozik: nők és férfiak, cigányok, zsidók és magyarok, feketék és fehérek, fiúk és anyák, lányok és apák viszonyával, és ezekben a gyakran előítéletektől és indulatoktól terhes témakörökben tárgyilagosan, minden részrehajlás nélkül, ámde mégis egyértelmű állásfoglalással szemlél és közvetít. Természetes a józansága, hiszen tudományos munka. Emellett olvasmányos, közérthető, a nem szakmai közönség számára is élvezhető, sőt, ajánlott olvasmány: információgazdagsága és szemléletmódja példamutató.
Ha túl a napi hírek aktualitásán családon belüli vagy kívüli erőszakról, hátrányos megkülönböztetésről, zsidózásról, cigányozásról, valahogy orvosolni szeretnénk a bajt, amíg még lehet, akkor nem árt kicsit mélyebbre nézni, az okokat keresni.
Azt olvasom Görög-Karády Veronika könyvében, hogy a természeti népek nem történelmi-társadalmi változásokkal, hanem az eredettel indokolják a társadalmi különbségeket. Figyelemreméltó szemlélet. Bizonyára nyomott hagyott rajtunk.
Nagyon épületes részletesen megismerni, mit tesz az első asszony, Éva a gyerekeivel a magyar és az afrikai népi legenda- és meseváltozatokban, amelyek mindegyikéből egyébként fatalizmus árad: a különbségek eleve eldöntöttek. Természetesen megint a nő a hibás, ő tett először különbséget – így vagy úgy, többféle okból a különféle mesékben – a gyerekei között. Ezért nem tudtak mind részesülni az apa, az isten áldásában (apa és isten időnként egyazon személy), így lett a testvérek egy részéből hátrányos helyzetű fekete, a másikból könnyebb életű, sikeres fehér. A magyar mesékben Éva azért rejti el gyermekei egy részét, mert szégyelli, hogy túl sok van, az afrikaiakban azt a fiát rejti el (a feketét), akit legjobban szeret. Az ok másodlagos; lényeg, hogy az elrejtett gyermekeknek nem jut apai/isteni áldás és örökség: a tudás, amivel uralkodni lehet a többiek fölött.
Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete – Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa). Magyar, cigány és afrikai, bambara és malinké mesék és eredettörténetek, magyarázattal és összehasonlítással, színesen-szagosan, részben olyan világokból, amelyek térben is, időben is távoliak, azaz csak annak látszanak, de az olvasó ismerősnek érzi őket. Mert ugyanazok a témák jelennek meg egymástól minden szempontból messzi, egymást sosem ismert közösségekben is. Tanulságosak az azonosságok és különbségek, amelyek a társadalmi rend hagyományos felfogásáról, a mögöttes ideológiáról árulkodnak.
A gazdag kötet olyan bemutatócsokor egy kiterjedt tudományos életműből, ami képet adhat az egészről is. Görög-Karády Veronikát alapvetően az egyenlőtlenségek eredete érdekli. Érdemes őt követni nyomozásaiban teremtésről, színesek és fehérek, nők és férfiak közötti egyenlőtlenségről, családi rendről, az apa, a férfi, és az idősebb hatalmáról, az anya (gyakran ambivalens) szerepéről, álomról, bűnről és büntetésről bambara, malinké, magyar és cigány mesékben, a zsidók képéről a magyar folklórban, a cigányokéról a magyar és az európai népi gondolkodásban, közös sztereotip vonásokról a „belső idegenek” – zsidók és cigányok – portréjában, bibliai apokrif történetek afrikai és cigány változatairól, gonosz szülőkről, akik szabadulni akarnak gyermekeiktől, incesztuózus viszonyról anya és fia, apa és lánya között, különféle anyaszerepekről a túlszeretőtől a gyilkosig (a hűtlen anya típusa négy földrész meséiben ismeretes), szeretett és nem szeretett társfeleségekről, és még a mesemondók személyéről is: családi életük, gondolkozásuk és a mesekincsük összhangjáról, mesélő és gyűjtő viszonyáról.
Miután párizsi egyetemista korában az a (szerintem hallatlan) szerencse érte a szerzőt, hogy módja volt megtanulni a bambara nyelvet, néhány év múlva már Maliban és Szenegálban gyűjtötte a bambara meséket. A 80-as évek elejétől kezdve Magyarországon is gyűjtött, például cigány eredettörténeteket arról, hogy mi történt a kezdet kezdetén, amitől olyan rossz sora van a cigány embernek.
A teremtéstörténetek hierarchiába rendezik a világot, és ezzel magyarázatot – és mentséget – adnak a társadalmi rangsorolásokra. A fatalizmus jól jön: könnyebb elfogadni a nehéz sorsot, ha az a kezdetektől eleve elrendelt.
De jól láthatjuk, hogy a kezdetektől eleve igazságtalan is. A szerző nem ítélkezik, hanem bemutat, részletesen és gazdagon, lábjegyzetelve és alátámasztva, és amit higgadtan elénk tár, abból a képből süt az igazságtalanság. Úgy lett teremtve a világ, hogy a tudás, a könyv, a betű, tehát az erőfölény, a hatalom, az a férfi. A nő eleve bűnös, és ami baj van a földön, az tőle származik. Ezért alá lesz rendelve. Szolgálnia kell, engedelmeskednie, miként a fekete is alárendelt szolgája lesz a fehérnek, akinél a tudás, a könyv, a betű, tehát az erőfölény és a hatalom… Tessék. Ezt kaptuk örökbe.
Az etnológus szerző bizonyára nagyon egyszerűsítőnek találná az ekként összesűrített tanulságomat, de a nem szakmabeli olvasó másképpen olvas, és szükségképpen egyszerűsít. Ne higgyenek hát nekem, inkább ismerjék meg maguk a részleteket, vegyék kezükbe ezt a könyvet: érdemes megmártózni a mítoszok világában, mert nem tagadhatjuk le, hogy – akár akarjuk, akár nem – gondolkodásunkban és viselkedésünkben befolyásolnak minket sok ezeréves, öröklött mítoszaink. Jó, ha tudjuk, mivel állunk szemben, milyen mélységes mélyen a múltnak kútjában gyökerező sztereotípiákkal.
Ha az ember elolvassa ezeket a teremtéstörténeteket és elemzésüket, nem sok kétsége marad afelől, hogy egy kicsit meg kell támogatni – urambocsá” akár kvótákkal is – a hátrányos helyzetű kisebbségek, nem utolsósorban a nők helyzetét, hogy valamelyest igazság legyen téve. Különben csak az marad, hogy beteljesítjük a férfi mesemondók és mítoszgyártók által kiszabott szerepeket.
Olvassunk tudós könyveket! Jót tesznek a gondolkodásnak.
Görög-Karády Veronika: Éva gyermekei
és az egyenlőtlenség eredete; Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa); L”Harmattan, Budapest, 2006, 430 old., 3300 Ft.
