Norman Mailer
Elhunyt Norman Mailer amerikai író. A New York-i Mount Sinai kórházban halt meg veseelégtelenségben. 84 éves volt.
A regényíró, újságíró, forgatókönyvíró és rendező Norman Mailer pályafutása során kétszer kapott Pulitzer-díjat, és elnyerte az amerikai könyves szakma legrangosabb elismerését, a National Book Awardot is. Mailer a Meztelenek és holtak című, 1948-ban megjelent II. világháborús regényével lett világhírű író.
Mailer 1923. január 31-én született a New Jersey állambeli Long Branchban. Brooklynban nevelkedett. A középiskola elvégzése után, 1939-ben a Harvardon folytatta tanulmányait. 1943-ban repülőmérnökként diplomázott. Már egyetemi évei alatt írni kezdett, első novellája 1941-ben jelent meg a Story magazinban. 1944-ben behívták katonának, és részt vett a csendes-óceáni harcokban.
A Meztelenek és holtakat követő regényei már nem voltak olyan sikeresek, így inkább az újságírással kezdett foglalkozni, és ebben a műfajban az ötvenes évek közepétől egyre nagyobb elismertségre tett szert. Radikális publicisztikájában támadta a hivatalos politikát, szót emelt az emberi jogokért, a liberális eszmevilágért.
Az 1970-es években számos, a széles olvasóközönséget érdeklő témával foglalkozott. Könyvet írt a holdraszállásról, megírta Marilyn Monroe életrajzát, feldogozta Muhammad Ali és George Foreman egyik összecsapását. A The Prisoner of Sex (A szex rabja) című írásában a női emancipáció kérdését tárgyalta. 1979-ben jelent meg az újabb nagy sikert meghozó tényregénye, A hóhér dala, melyben egy kivégzett gyilkos, Gary Gilmore igaz történetét írta meg.
1983-ban jelent meg az ókori Egyiptomban játszódó Ancient Evenings (Ókori esték) című regénye. A nyolcvanas években Mailer visszatért a film világába. Az 1984-es A kemény fiúk nem táncolnak című thrilleréből saját maga rendezett filmet.
1992-es Harlot”s Ghost című kötetében a CIA történetét dolgozta fel. Miközben ehhez gyűjtötte az anyagokat, addig ismeretlen dokumentumokat talált Kennedy gyilkosáról, Lee Harvey Oswaldról. Ezek alapján írta meg az Oswald meséit 1995-ben. 1997-ben jelent meg A fiú evangéliuma című regénye. Legújabb műve a Várkastély a vadonban, amely 2007-ben jelent meg.
Mailer hatszor nősült meg, s kilenc gyermeke született. Utolsó évtizedeiben Brooklynban és a massachusettsi Provincetownban, egy tengerparti házban élt. Halálának közvetlen oka veseelégtelenség volt. Temetéséről később intézkednek.
1923. január 31-én született a New Jersey állambeli Long Branch-ben és New York Brooklyn negyedében nőtt fel. Repülőgép-mérnöki diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, majd 1944-ben bevonult, és 18 hónapig a csendes-óceáni hadszíntéren harcolt. Leszerelése után a párizsi Sorbonne-on folytatta tanulmányait. 1948-ban jelent meg nagy sikert arató háborús műve, a Meztelenek és holtak, amely a világirodalom egyik legjobb háborús regénye. További regényei, a Barbár part (1951) és A vadaskert (1955) azonban vegyes, de inkább negatív kritikai visszhangot kaptak.
Nagy feltűnést keltett, s azonnal elnyerte az ifjabb, új életstílust és művészeti irányzatokat kedvelő nemzedék tetszését az 1959-es Magamat hirdetem című műve, amelyben leplezetlen önfeltárással rögzített befejezetlen történeteket, regényrészleteket, kidolgozatlan ötleteket és más feljegyzéseket. Későbbi művei sem kaptak kedvező kritikákat, de széles olvasótábor érdeklődését vívták ki.
Az 1965-ös Egy amerikai álom egy feleséggyilkosról szól – nem mellékesen Mailer is leszúrta egy részeg partin a második feleségét, Adele Moralest, aki azonban csak megsebesült, s így az író nem került börtönbe. Válásuk után egy angol arisztokrata hölgyet, Lady J. Campbellt vett el, majd tőle is elválva, egy színésznővel, B. Bentley-vel kötött házasságot. Magánéletének fordulatai éppúgy az érdeklődés középpontjában álltak, mint politikai tevékenysége.
1969-ben jelöltette magát New York polgármesteri tisztségére, a 60-as évek második felében részt vett a vietnami háború elleni tüntetéseken, egy felvonuláson a Pentagon előtt le is tartóztatták. Politikai nézeteit a Miért vagyunk Vietnamban? című riport tanulmányában összegezte, ebben egy alaszkai vadászkalandot állít párhuzamba a távol-keleti háborúval.
Mailer, mint regényíró ellentmondásos, egoista és provokatív jelenség volt, aki nemcsak a kritikusokat, de olvasóit is gyakran feldühítette, de tényfeltáró újságíróként egyértelmű elismerést szerzett. Az éjszaka hadai (1968), mely a Pentagon előtti tüntetést idézi fel, Nemzeti Könyv- valamint Pulitzer-díjat kapott. (1980-ban ismét elnyerte ezt a kitüntetést.) Hasonló sikerrel írt a két nagy párt elnökjelölő konvencióiról a Chicago ostromában, s a holdutazásról a Tűz a Holdon című könyvében.
Emlékezetes művei az Elnöki iratok, a Kannibálok és keresztények című esszékötetek, az Oswald meséi, mely a Kennedy-gyilkosságot dolgozta fel, A hóhér dala (1979), mely egy elítélt sorozatgyilkos regénye, Marilyn címmel pedig 1973-ban megírta Marilyn Monroe életrajzát, nem kevés politikai invencióval.
Összesen 40 könyvet, köztük 11 regényt írt, továbbá színdarabokat, forgatókönyveket és verseket is. Több filmet rendezett, amelyekben néha a főszerepet is ő alakította. A Village Voice című New York-i magazin egyik alapítója. Több műve is megjelent magyarul, legutóbb 2007-ben az amerikai világpremierrel egy időben adták ki a Várkastély a vadonban című regényét, amely Adolf Hitler náci diktátor gyermekkoráról szól.
Regényei érzékletesen mutatják be a háború utáni Amerika társadalmát, hatalmi struktúráját. Eszmevilágában kezdetben az egzisztencializmus, majd a beat, a hippi mozgalom, az újbaloldal ideológiájának hatása érződik. Mailer többször is összeütközésbe került a feministákkal, a háború híveivel és másokkal, aktuális eseményekhez fűzött ellentmondásos kommentárjaival sokszor nagy vihart kavart.
Számára az írás harcot jelentett az emberi értékek megmentéséért, a társadalmi tekintélyek ellen, éles nonkonformizmus, állandó ellentmondási kényszer vezette tollát.
