
A német kancellárnál és XVI. Benedek pápánál is járt Abdullah király, Szaúd-Arábia uralkodója. A szaúdi király azelőtt találkozott Merkellel, mielőtt a német politikus az Egyesült Államokba utazott volna, hogy George W. Bushsal a közel-keleti helyzetről tárgyaljon.




Titkolták a tárgyalások részleteit (Fotó: Reuters – Wolfgang Rattay)
Abdullah király berlini látogatásának részleteiről kevés információt lehet szerezni: nem tartanak sajtótájékoztatót, és a fejkendőjébe burkolózó király sem nyilatkozik a médiának. Német lapértesülések szerint a látogatás legfőbb diplomáciai célja a közel-keleti békefolyamat újbóli elindítása. Abdullah király és kísérete tizenegy különgéppel érkezett a berlini repülőtérre.
A 83 éves szaúdi uralkodó 2002-ben készített béketervét szeretné elfogadtatni a világgal. E szerint Izraelnek az 1967-es határai mögé kell visszavonulnia, a független palesztin állam fővárosa pedig Kelet-Jeruzsálem lenne. Abdullah szerint ha ezt Izrael elfogadná, az arab államok is elismernék a zsidó államot. A tavaszi, rijádi Arab Liga-találkozón támogatták Abdullah király béketervét.
A szaúdi uralkodó még Merkel amerikai látogatása előtt találkozott a német kancellárral. Bush elnök novemberben a Maryland állambeli Annapolisban rendezendő konferencián szeretne megoldást találni a palesztin-izraeli válságra.
Egy nappal korábban XVI. Benedek pápa fogadta a szaúdi uralkodót a Vatikánban. Abdullah mint „Mekka és Medina szent városainak őrzője” először járt királyként a katolikus hit központjában.
A szigorú iszlám Saríját követő Szaúd-Arábiában minden más vallás gyakorlása tilos, be van tiltva a kereszt és a Biblia is.
A Szentatya elsősorban az arab országban dolgozó mintegy 900 ezer katolikus filippínó vendégmunkás érdekében léphetne fel.
Fontos ország
George W. Bush az iráni válság diplomáciai megoldását támogatja. A német televíziókban sugárzott interjúban az elnök rendkívül veszélyesnek nevezte az iráni helyzetet, de azt mondta, hogy a katonai megoldás csak végső esetben jön szóba. Bush támogatásáról biztosította Németország afganisztáni politikáját. Elmondta: megérti, hogy a Bundeswehr csak északon vállal szerepet. Viszont nem kötelezte el magát a régóta szorgalmazott német állandó ENSZ BT-tagság mellett, noha fontos országnak nevezte Németországot. „Japán az egyetlen ország, amelynek állandó BT-tagságát támogatom.”

RG

