„A tömeg majd kidühöngi magát, aztán felszívódik, különösen mert már hideg van” – így ítélte meg a helyzetet Mihail Szaakasvili grúz elnök a Novaja Gazetának még a hétvégén adott interjúban, amely az orosz lap csütörtöki számában jelent meg.
Az elnök meggyőződéssel mondta, hogy a tüntetőket egy kisebbség támogatja csak. A legutóbbi felmérések szerint pártja támogatása 40, a következőé 10 százalékos, s ha most lennének a választások, pártja a mandátumok 65 százalékát szerezné meg.
Grúziában 2003 végén voltak parlamenti választások, így 2007 végén kellett volna újra választani, de a parlament a képviselők mandátumát meghosszabbítva s az elnökét némileg lerövidítve 2008 őszére tűzte ki a parlamenti- és elnökválasztást.
Az elnök elmondta: Grúzia gazdasága gyors ütemben fejlődik, a GDP idén, 15 százalékkal nőtt, az infláció 11 százalék volt, jövőre 10 százalékos növekedésre és némileg magasabb inflációra számítanak.
Hatalmas összegeket költenek a védelmi kiadásokra, a bírósági és rendvédelmi tevékenységre, s radikális reform zajlik a hadseregben. A katonai kiadások a GDP 9-10 százalékát teszik ki, és ez az arány egyelőre marad – mondta Szaakasvili. Grúzia korszerű amerikai és izraeli haditechnikát vásárol, amilyennel nem rendelkeznek az abház és a dél-oszétiai szeparatisták, de gyakran még az orosz katonák sem. A 33 ezer fős grúz hadsereg képzett, szerződéses emberekből áll, s nyugati fegyvereket használ, a szovjet fegyvereket a tartalékosok kapják. Eddig 70 ezer tartalékost képeztek ki, de számuk eléri majd a 200 ezret. Új támaszpontok épültek, a tisztek fizetése jó – nyelvpótlékokkal elérheti a havi 1000 dollárt.
A nagyarányú fejlesztés célja az ország területi épségének helyreállítása – magyarázta. Grúzia teljes ellenőrzést gyakorol Dél-Oszétia területének és lakosságának 40 százaléka felett, és sok pénzt fektet az ottani infrastruktúra fejlesztésébe. A hegyeken át elkerülő út épült Chinvali körül, s ezen az oszétok, valamint az orosz békefenntartók ellenőrzése nélkül lehet eljutni a Grúziához húzó területre.
Szaakasvili elismerte: Abháziában Tbiliszi nem dicsekedhet sikerekkel, és nincs kilátás a megoldásra, de a grúzok nem mondanak le a szakadár térségről. A rendezetlen konfliktus további tehertétel a Moszkvához fűződő kapcsolatokban. Szaakasvili szerint az orosz fél kerüli a kontaktust, s az amerikaiak útján üzenget, de Grúzia nem Washington fiókintézménye.
„Egy katonai konfliktusnak mindenki számára szörnyű következményei lesznek, s átterjed az egész Észak-Kaukázusra. Minden egy hajszálon függ, de egyelőre szerencsénk van” – mondta. Megemlítette a grúz katonák és orosz békefenntartók közötti minapi összetűzést, amelynek nyomán az elnök a békefenntartók parancsnokának leváltását, a parlament a csapatok kivonását követelte, ami nyilván nem áll arányban az esettel. Szaakasvili elismerte, hogy az ilyen incidensek gyakoriak, s azt mondta: a békefenntartók kivonásának kérdését vizsgálják, de nem sietik el.
MTI
