Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. november 7.
Izrael nem szándékozik „kivásárolni” Magyarországot
A Nap-keltében válaszolt Aczél Endre kérdéseire Aliza Bin Noun, Izrael új budapesti nagykövete. A magyar újságíró felvetette, hogy Simon Peresz államfő egyik, októberben elhangzott beszéde „érzékeny idegeket is érintett” Magyarországon. Peresz azt mondta izraeli üzletemberek előtt, hogy Izrael olyan erős gazdaságilag, hogy felvásárolja Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát.
– Az izraeli befktetők azért jönnek Magyarországra, mert bíznak a magyar gazdaság erejében. Magyarország büszke lehet erre a bizalomra – kezdte válaszát az izraeli követ, majd úgy fogalmazott: – Azt hiszem, bármit mondot is Peresz elnök úr, aránytalanul fel lett nagyítva.
A nagykövet elismerte, hogy a „felvásárlás” kifejezést bizonyos emberek negatívan értelmezik. Azt is hozzátette azonban, hogy semmilyen „felvásárlási” szándék nincs, a két ország kapcsolatai kitűnőek.
Arra az újságírói kérdésre, hogy néhányan Peresz szavait egyfajta „hatalomátvételi” szándék bejelentésekén értelmezték, az izraeli nagykövet elmondta: Teljesen nyilvánvaló, hogy Izrael nem szándékozik „kivásárolni”, „meghódítani” Magyarországot – nincsenek is eszközei ehhez. Az egész felvetést nevetségesnek minősítette.
(Korábbi cikkünk erről a témáról: Magyarország felvásárlása? „Peresz mintha kezdene öregedni”)
Válság és híréhség – az öncenzúra többet árt, mint használ
„A politikai erőszak és a média” címmel írt elemzést az Élet és Irodalomban Bajomi-Lázár Péter. Arról az epizódról írta meg véleményét, hogy „október 23-án este sajtóhírek szerint randalírozó tüntetők kisebb csoportja tűnt fel a pesti Kálmán Imre utcán és környékén. A rendőrök „műveleti területté” nyilvánították a helyszínt, majd távozásra szólították fel a televíziók és más média ott megjelent munkatársait. Azt mondták, hogy azok jelenléte vonzza a tüntetők radikális, feltűnést kereső csoportjait.”
Az erőszakos csoportok képernyőre akarnak kerülni – a média segítségével pedig ezt el tudják érni. Bajomi-Lázár Péter részletesen bemutatta a csapdahelyzetet, majd feltette a kérdést: „Mit tehetnek ilyenkor az újságírók?”
A szerző legfontosabb következtetése: az öncenzúra, vagy az október 23-i példa szerint a hatóságok cenzurális kísérlete Bajomi-Lázár szerint „többet árthat, mint használhat, mert az internet segítségével a terroristák vagy a radikálisok már a professzionális újságírók megkerülésével is eljuttathatják üzenetüket a közönséghez, és így előnyre tehetnek szert a valóság értelmezése terén. Az elhallgatás (vagy az elhallgattatás) így nem látszik jó döntésnek.Megoldást talán az értő elemzés kínálhat: az, ha – az elhallgatás helyett – a televíziósok a nézők teljes körű tájékoztatására törekednek. Az esemény- és személyközpontú beszámoló csak több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol. Ha azonban a televíziósok beszámolnak a háttérben meghúzódó folyamatokról és összefüggésekről: az elkövetők múltjáról, politikai támogatottságáról és társadalmi beágyazottságáról, motivációiról és médiastratégiájáról is, akkor megengedik a nézőknek, hogy a politikai erőszakot annak valóságos kontextusában értelmezzék.A radikálisok terveznek a média reakcióival; a média is készülhet az ilyen, többnyire várható eseményekre. Kétségtelen, hogy ilyenkor a radikálisok formálják a hírnapirendet – de a hírek keretezése, a történések elsődleges olvasatának megkonstruálása terén már a televíziósoké a szó.”>
„Még nem vagyok meggyőzve” — „Még egy ilyen és kilépünk a koalícóból”…
A Hírszerzőn olvasható: kedden „az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának keddi ülésén ugyanis nem ment át a törvény tervezete az egyik szocialista képviselő szavazata miatt. A bizottságban kilenc ellenzéki képviselő általános vitára alkalmatlannak, ugyanennyi kormánypárti politikus viszont alkalmasnak tartotta az egészségbiztosítási reformot. A patthelyzetet végül Lénárt László MSZP-s politikus tartózkodó szavazata döntötte el, így végül az ellenzéki tábor kerekedett felül.
„A bizonytalanságomat szerettem volna a tartózkodó szavazatommal megmutatni. Én még nem vagyok meggyőzve” – közölte Lénárt a Hírszerzővel.”
A portálnak nyilatkozó szdsz-es képviselő úgy értékelte a „bizonytalankodást”: a koalíció gyos felbomlásához vezethet. >
(MTI-hír: szerdán általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága az egészségbiztosításról szóló törvényjavaslatot szerdai ülésén.
A grémium 13 igen és 10 nem szavazattal bocsátotta ajavaslatot általános vitára.)
Titokzatos amerikai figyelmeztetés – a követ nem is tud róla
A Magyar Nemzet szerdai számában megjelent információ szerint az Egyesült Államok brüsszeli NATO-nagykövete arról tájékoztatta Martinusz Zoltán magyar nagykövetet, hogy egy szövetséges ország kém- és terrorelhárító szolgálatának élére elfogadhatatlannak tartják Laborc Sándor személyét.
A brüsszeli magyar NATO-nagykövet sem az Egyesült Államok NATO-nagykövetétől, sem az észak-atlanti szövetség bármely más tagállamának képviselőjétől nem kapott jelzést a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére jelölt Laborc Sándor kinevezése kapcsán. Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szintén azt mondta, nem tud külföldi aggályokról. Laborc Sándor jelenleg megbízott főigazgatója a Nemzetbiztonsági Hivatalnak.
Martinusz Zoltán NATO-nagykövet az MTI-nek Brüsszelből telefonon nyilatkozva alaptalannak nevezte a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent információt. Engem egyetlen újságíró sem keresett meg ezzel a kérdéssel
A Magyar Hírlap kedden arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők és ellenzéki politikusok egyaránt kockázatosnak tartják az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán (vagyis „a KGB-egyetemen”) végző szakember kinevezését, akinek egykori évfolyamtársai közül a lap szerint szinte mindegyik magas beosztású orosz titkosszolgálati vezető.
Hat hónapra felfüggesztették a gyulai adatbázisbotrány tárgyalását
Nem várt fejleményről tudósított a Békés megyei Hír 6 portál a tavalyi parlamenti választások előtt kitört és nagy visszhangot kiváltó gyulai adatbázisbotrány perével kapcsolatban.
Az első tárgyalási napon a vádirat hiányosságaira hivatkozva az Orosházi Városi Bíróság hat hónapra felfüggesztette azt a büntetőpert, amelyet Ferenczi László egykori gyulai kistérségi menedzser ellen indítottak különleges személyes adattal való visszaélés miatt.
(Részletek a Hír6 portálon)
