NOL * Népszabadság Online * 2007. november 7.
A Yahoo miatt tíz évet kapott egy kínai újságíró. A politikusok szerint ez szégyen, a bizniszmenek szerint viszont csak „bonyolult”. Az alábbiakat annak a fényében kell olvasni, hogy Jerry Yang Yahoo-alapító vagyona 2.2 milliárd dollár.
Ehhez képest Tom Lantos így nyitott a Si Tao kínai újságíró ügyéről kedden tartott kongresszusi meghallgatáson: „Önök, bár technológiai és pénzügyi óriások, erkölcsi értelemben törpék.” A republikánus Christopher Smith azt tette hozzá, szerinte a Yahoo úgy viselkedett, mint a második világháború idején azok a cégek, amelyek kiadták a náciknak zsidó alkalmazottaik nevét. Egy másik konzervatív, Dana Rohrabacher szerint az eset vicces lenne, ha az ember nem kapna tőle hányingert.
Az egyik vidéki gazdasági lapnál dolgozó Si Tao bűne az volt, hogy Yahoo-s e-mail címéről feltette az internetre azt a kínai kormánydirektívát, amely megtiltotta az újságíróknak a Tienanmen téri események tizenötödik évfordulójáról való megemlékezést. A hatóságok ezek után kikérték a Yahoo-tól a személyi adatait, és tízévi börtönre ítélték. Minderről Callahannek már tavaly is beszélnie kellett a Kongresszusban (mellesleg alighanem hazudott, amikor azzal védekezett, hogy a cég vezetése nem tudta, miért kérik a kínaiak a személyi adatokat), de most Yanggel együtt újra a Lantos által vezetett külügyi bizottság elé citálták. Ahogy a Washington Postban a szúrós szavú Dana Milbank fogalmazott , a Yahoo vezérei olyan helyre kerültek, amelyet általában a dohányipari és az olajcégek „valamint más hagyományos rablóbárók” számára tartanak fenn. Yang és Callahan három órán keresztül hallgatta a rájuk zúduló vádakat és ellenséges megjegyzéseket. Összes védekezésük abban merült ki, hogy az ügy „bonyolult”, és nem állt rendelkezésre elég információ. Egyetlen kényszeredett bólintáson kívül még direkt felszólításra sem voltak hajlandók bocsánatot kérni Si Taónak a teremben lévő anyjától. Callahan először a törvényes utasításnak való engedelmességnek nevezte az adatok kiadását, mire Lantos közbevágott: „Ezek rendőrállami követelések voltak, amelyek arra irányultak, hogy egy amerikai vállalatot bűnrészessé tegyenek egy szabadságszerető újságíró bebörtönzésében. Továbbra is a „törvényes felszólítás” kifejezést használja, vagy megelégszik az „utasítással”? A jogász válasza: „Úgy nevezhetem, ahogyan ön akarja.” Majd hozzátette: „Értelmezésem szerint a kínai törvények törvényesek.
Yanget Lantos arról kérdezte, egyetért-e azzal a megfogalmazással, hogy a Yahoo együttműködött a kínai rendőrséggel egy szabadságszerető kínai újságíró bebörtönzésében. A milliárdos válasza: „Elnök úr, értem az álláspontját.” A képviselő azzal folytatta, miképpen lehetséges, hogy a kínai állambiztonsággal való együttműködés és a Kongresszusnak tavaly előadott hazugságok után egyedül az ártatlan riporter bűnhődik. Yang csendesen azzal felelt, úgy érzi, végső soron mindenki megtette, amit tehetett. Lantos ekkor azt kérdezte, miért nem segít a Yahoo a rab családjának? Yang annyit elismert, hogy a cég többet is tehetne. A képviselő dühödten vágott közbe: „Kevesebbet nem is tehettek volna.”
Rohrabacher megpróbált annyit kicsikarni Yangékből, hogy a Yahoo a jövőben nem szolgáltatja ki politikai okokból veszélyben lévő ügyfeleinek adatait. Callahan válasza: „Ez bonyolult.” A milliárdos és jogásza megittak egy kancsó vizet, majd Milbank szerint „fogcsikorgatva” beleegyeztek, hogy „mert a bizottságnak ennyire fontos”, hát hajlandók megfontolni, ne segélyezzék-e Si Tao és néhány más, hasonlóképpen szenvedő ügyfelük családjait. Lantos ezt megint nem tudta nyugodtan végighallgatni: „Tartsanak önvizsgálatot, vegyék észre, milyen kárt okoztak egy ártatlan embernek és családjának! A bizottságnak mindegy, mit tesznek, de jobb emberek lesznek tőle, ha elismerik felelősségüket a hatalmas kárért, amelyet a vállalati magatartásuk okozott.”
Egyetlen egy a Yahoo nyilván számos igazi motívuma közül: 2005-ben, egy évvel Si Tao letartóztatása után egymilliárd dollárért megvették a legnagyobb kínai e-commerce honlap, az Alibaba.com 40 százalékát. Csak remélni lehet, hogy jó üzletet kötöttek.
(Washingtoni tudósítónktól)
