A kongresszus Helsinki Bizottságának meghallgatásán sok szó esett a magyarországi szélsőjobbaoldal felülkerekedéséről. Nyilvánosságot kapott az amerikai törvényhozásban is a Magyar Gárda megalakulása, amely a fasiszta kormány reminiszcenciája – fogalmazott Gordon Smith szenátor. Kedden ismét Magyarország került a figyelem középpontjába a Kongresszus Helsinki Bizottságának meghallgatásán. Ezúttal nem az orosz energiapolitika európai befolyási övezete kapcsán, hanem a Magyar Gárda okán.
A gyűlölet és a diszkrimináció erősödése Európában címet viselő alsóházi meghallgatáson általában szóba kerültek a kisebbségek, különös tekintettel a romákra, szóba kerültek a munkaerőfelvételi megkülönböztetések, vagy éppen az iskolai szegregáció kérdései.
Politikai aspektusban az Európában erősődő szélsőjobboldali mozgalmak keltenek aggodalmat, amely nemcsak az antiszemitizmusban és az idegengyűlöletben ölt testet, hanem az ezt kiszolgáló retorikában, amely nemcsak hogy nem ismer határt, de büntetlenül hirdethető. A bizottsági meghallgatást vezető Alcee Hastings szerint felelős politikusok nem tűrhetik meg a gyűlöletbeszédet, és erre a saját páttársaiknak is figyelmeztetniük kellene őket.
Gordon Smith szenátor példáinak felsorolását Magyarországgal kezdte, ahol – mint mondta – nyilvános ünnepség kíséretében 600-an létrehoztak a félkatonai szélsőséges jobboldali szervezetet. A tagjai teljesen egyértelműen olyan ruhában vonultak fel, amely félreérthetetlenül utalt a második világháborús fasiszta magyar kormányra, miközben idegengyűlöletet hirdetnek és bigottak. A felavatási ceremónia a keserű múltat idézi, amelyet nem lehet eléggé elítélni, és amely Smith reményei szerint nem fog visszatérni Európába.
Ám a szenátor csalódottságának adott hangot, mert az antiszemitizmussal egyidőben Európában felütötte fejét a heves nacionalizmus is, amelyről korábban azt hitte, vagy legalábbis remélte, hogy a háború romjain már soha nem éledhet fel. Mint mondta: ezt a reményét már feladta.
Klubrádió/Csernyánszky Judit, Washington
