Ötvenegy évvel ezelőtt november 4-én hajnalban megszállók érkeztek Magyarországra, s ezzel lényegében véget ért az 1956-os forradalom és
szabadságharc.
A Magyar Hírlap azt írja: megkezdődött a szovjetek érdekeinek kiszolgálása, a bebörtönzések, a politikai leszámolások korszaka. „”Itt Nagy Imre beszél,
a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.
Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.
Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”” Az ország csak később hallhatta a rádióból a
Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívását, melyben bejelentették: az október 23-ai tömegmozgalom fasiszta felkelésbe torkollott, ezért vált
szükségessé a szovjet csapatok segítségül hívása.
Kádár büntetlenséget kínált azoknak, „”akik a mozgalomba becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak be””, egyben megígérte a forradalom több követelésének megvalósítását.
