Mi sem természetesebb, mint hogy október 23-án, a forradalom ünnepén a szónok Marx után piszkál. Elvégre a róla elnevezett -izmus tényleg a legautentikusabb szellem az Astoria vörös egén.
Tarlós István, aki legszívesebben miniszterelnök lenne 2010-ben – ezt onnan sejthetni, hogy a senki által fel nem röppentett hírt maga cáfolta tegnap -, akkor Marxot ekézte. Azt a filozófust, akinek egy bírálóját idézte, ámbár a forrást sem sikerült eltalálnia.
A polgári szövetség párton kívüli korifeusa – aki Schmitt Páltól eltérően még nem ajánlotta fel függetlenségét Orbán oltárán – veszélyes vizeken evez.
Veszélyesek pedig azok a vizek, melyeken a hajós vagy idegenül mozog, vagy éppen túl magabiztosan. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Tarlós – szemben pár millió kor- és honfitársával – gyantaszűz maradt az elmúlt évtizedek lelki szőrtelenítésével szemben, hát legalábbis izgalmas ez ünnepi kalandozása.
Marxszal – még ha necces idézet révén is – nekirontani a kormánypolitikának olyasmi, mint ha valaki zsidóviccekkel igyekezne bizonyítani filoszemitizmusát egy nemzeti ünnepi nagygyűlésen. (Vagy ez nem jó példa?)
Amúgy a pártállamban minden valamirevaló gézengúz úgy nyomta le a pártbürokrácia torkán bármely újító elképzelését, hogy egy Lenin-idézettel támasztotta azt alá. A pártbürokrata pedig nem ismerte a Lenin-összest. Ezért aztán benyalta, hogy azért kellene mondjuk piros helyett aranyszínűre festeni az iroda falát, mert Lenin elvtárs a kazányi kolhozparasztok kongresszusán kijelentette: „Minden aranyat a szovjeteknek!”
Avagy azért kell méregdrága új nyugati gépet venni a műhelybe, mert a halhatatlan Vlagyimir Iljics a népbiztosok tanácsa előtt leszögezte: „A termelőeszközök szakadatlan fejlődése a teljes kommunizmus beköszöntét sietteti. Aki ezt hátráltatja, a szovjethatalom árulója, akivel úgy is bánunk el, ahogyan egy árulóval kell!” (Lenin-idézetet költeni akkoriban mindannyiunk tudott.)
De, hogy egy valódi idézettel segítsem a marxizmus szövevényeibe teljesen érthetetlenül, feleslegesen, és áttételesen belegabalyodó Tarlóst:
„Több bajunk van a magyarázatok magyarázatával, mint az eredeti magyarázatával, és több könyvet írtak könyvekről, mint minden egyébről együttvéve. Mást sem teszünk, mint keresztül-kasul magyarázzuk egymást. Csak úgy hemzsegnek a magyarázatok. Alkotókban annál szegényebbek vagyunk.”
Ezt persze nem Lenin írta, hanem Montaigne.
És egy másik, Roux tiszSteletestől: „Egy jó idézet gyémánt a szellemes ember kezében, de értéktelen kavics az ostoba számára.”
Veress Jenő, veressj@nepszava.hu VERESS SAROK
