Alig egy nappal a gyűlöletbeszéd ügyében elfogadott Ptk-módosítás után máris bírálatok érték a változtatást. Ádám György ügyvéd, holokauszt-túlélő szerint nemcsak azt kellene védeni, aki a kisebbséghez tartozónak vallja magát, hanem azt is, akit a gyűlölködők oda sorolnak. A TASZ nevű civil szervezet viszont a szólásszabadságot félti.
Könnyen kijátszható, hibás a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hétfőn elfogadott módosítása, amelynek célja pedig éppen a gyűlöletbeszéd elleni eredményes fellépés megteremtése volt. Ezt állítja lapunknak Ádám György ügyvéd, egyetemi tanár, holokauszt-túlélő. A módosítás lényege a kodifikátorok szerint, hogy míg eddig a kisebbséget ért sértő kijelentés miatt nem léphetett fel a közösség bármely tagja, hanem csak a gyűlöletbeszéd konkrét sértettje, a módosítás után a kisebbséghez vagy csoporthoz tartozó személy is perelhet. Ádám György viszont felhívta a figyelmet: nemcsak az jelent nagy sértést, ha valaki a közösséget sérti meg, hanem az is, ha valaki nem tartja magát egy közösséghez tartozónak, de a gyűlöletbeszéd mégis oda sorolja. Példaként említette, hogy nem tartja magát zsidónak, de a zsidóságot gyűlölők annak tartják őt. Ahhoz, hogy saját magát minek tartotta vagy tartja, nem volt köze ahhoz, hogy annak idején uszítottak ellene vagy elhurcolták – tette hozzá.
Ádám György felidézte: a Ptk.-módosítás szerint „a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik”. Szerinte a definíció második része azért hibás, mert nem tudni, ki mondja meg, hogy ki rendelkezik ezzel a vonással. Az, akire más mondja, a gyűlölködő? – tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy ez a definíció éppen a legfontosabb tényállási elemet hagyja nyitva. Szerinte a problémát könnyen át lehetett volna hidalni például azzal, ha a meghatározás végére a következőt írják: „függetlenül attól, hogy a gyűlöletbeszéd sértetje annak tartja-e magát vagy sem”. Mint kifejtette, észrevételeit jelezte már a módosítás előkészítésekor, és bár felvetéseivel mindenki egyetértett, végül nem fogadták meg érveit. Ádám György egyébként úgy látja, az eddigi Ptk-t nem kellett volna módosítani csak azért, mert rossz a bírói gyakorlat a gyűlöletbeszéd ügyében.
Generációs problémáról van szó, és ezt csak azok érthetik meg igazán, akik átélték az egykori borzalmakat – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gyűlöletkeltés ma mindennapos Magyarországon. Ádám György egyébként több pert is indított már a gyűlöletbeszéd ügyében. Idén augusztusban például a Legfelsőbb Bíróságnál kérte a Metes György elleni felmentő ítélet felülvizsgálatát, de hiába. Az Ébresztő című folyóirat felelős szerkesztőjeként Metes volt az, aki közzétette az egykori MIÉP-es képviselő, ifjabb Hegedűs Lóránt írását, amelyben a többi között „a galíciai jöttmentek hada” szavakat használta, és arról írt, hogy „rekeszd ki őket! Mert ha nem teszed, ők teszik meg veled!”. Ádám György korábban ifjabb Hegedűs ellen is indított polgári pert, de abban is hasonló döntés született.
Eközben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz, hogy az államfő – élve alkotmányos jogával – ne írja alá a Polgári Törvénykönyvet módosító, úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A TASZ a szólásszabadság aránytalan korlátozása miatt, továbbá szakmai és jogpolitikai szempontból kifogásolja a jogszabályt. Október közepén, egy sajtóbeszélgetésen Schiffer András ügyvivő úgy fogalmazott: a Ptk. módosítását „pártpolitikai célokat szolgáló barkácsolásnak” tartják.
A hétfői törvénymódosítást egyébként Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezte még augusztus végén, a Magyar Gárda megalakulása ügyében összehívott ötpárti nemzetközi sajtótájékoztatón. A hétfőn elfogadott jogszabály december 1-jén lép hatályba.
Népszava Online
