„A párt mindent megtesz azért, hogy a mártírhalált halt politikus végakarata teljesüljön” – olvasható a szlovákiai magyar párt közleményében.
A két világháború közti szlovákiai magyar politikust – aki 1936-tól az ellenzéki Egyesült Magyar Párt vezetője volt, s a Tiso-féle szlovák állam idején a pozsonyi parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselőjeként tevékenykedett – a háború után meghurcolták és koholt vádak alapján egy csehszlovák ésegy szovjet bíróság is elítélte.
Esterházy János 1957-ben halt meg a csehországi Mirov börtönében.A kisebbségi politikustannak ellenére ítélték el fasizmus vádjával, hogy a szlovák parlamentben 1942-ben meghozott, a zsidók deportálását elrendelő törvényt egyedül ő nem szavazta meg, és segítette az antifasiszta ellenállást. A Felvidék magyar visszafoglalásakor a magyar csendőrség brutalitása ellen is szót emelt. Elítélte Magyarország német megszállását is.
Először a nyilasok börtönözték be Budapesten a háború alatt. A háború után Szibériábadeportálták tíz évre, de súlyos tüdőbetegsége miatt hazaküldték 1949-ben. Ekkor a közben Csehszlovákiában ellene meghozott halálos ítéletet kegyelemből életfogytiglanra változtatták, így került a mirovi börtönbe.
A cseh hatóságok közölték, a politikus hamvai a prágai motoli temetőben vannak, egy olyan sírban, ahol más, a kommunizmus idején meghurcolt sorstársai földi maradványai találhatók. Oroszország már 1993-ban rehabilitálta a politikust. Leszármazottai ugyanezt szeretnék elérni a szlovák államnál is, valamint azt, hogy hamvait szülőhelyén, Nyitraújlakon helyezzék végső nyugalomra.
