Forrás: hirszerzo.hu

Gusztos Péter, Gerő András történész és Ludassy Mária filozófus a gyűlöletbeszédről vitatkoztak hétfőn este. A Budai Liberális Klub által szervezett beszélgetésen szó esett a tegnap elfogadott gyűlöletbeszéd-törvénymódosítás hiányosságairól, arról, hogy keményebb rendőrség kellene, erősebb szélsőséges-ellenes fellépés, mindennek a Fidesz az oka, és ez az ország azért jó, amiért rossz.

Van némi apokaliptikus bája annak, mikor egy 1 százalékon álló párt által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői az általuk javasolt, támogatott és elfogadott törvény elégtelenségén vitatkoznak, miközben a szimpatizánsok egy veterán partizán vehemenciájával követelik az utcán randalírozók példás megbüntetését, feloszlatását, lecsukását, minden bajok eredő forrását pedig a Fideszben találja meg mindenki.

Hétfőn este a Budai Liberális Klub szervezésében Gusztos Péter az SZDSZ országgyűlési képviselője, Ludassy Mária eszmetörténész és Gerő András történész vitázott a gyűlöletbeszéd szabályozásáról, és a szélsőséges utcai megmozdulásokról. A parlament éppen a rendezvény előtt fogadta el a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szigorítását egy Polgári törvénykönyv-módosítással, így a beszélgetés óhatatlanul is az aktuális törvénymódosítás problémáinak irányába terelődött.

A módosítás lényege, hogy a nyilvánosan sértegetett kisebbségek ezentúl perelhetnek az őket ért támadásokért, ha azok nem egyes személyeknek, hanem általában valamilyen közösségnek címződnek. Ha ilyen esetben nem akad olyan magánszemély, aki sértve érzi magát és perel, akkor helyette ezt kisebbségi, jogvédő és civil szervezetek is megtehetik. A koalíció szavazataival átment a törvény az országgyűlésen, de Gusztos Péter szerint várható, hogy Sólyom László normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól.

Nem elég szigorú, ha egyáltalán szükség van rá

Gerő András úgy látja, szigorúbb törvény kellene, Gusztos Péter szerint kérdéses, hogy egyáltalán a jog eszközeivel kell-e szabályozni ilyen, szólásszabadságot érintő kérdéseket. Ludassy Mária pedig attól fél, hogy most mindenki mindenkit beperelhet.

Aki uszít, büntethető mostantól – kérdés, hogy működik majdez a gyakorlatban (Fotó: Győrffy Anna)

Gerő szerint a szabadság csak úgy ér valamit, ha vannak határai, és más, szabadságukról híres országokban sokkal szigorúbban a szabályok. Büntetik a holokauszt-tagadást, vagy sokkal határozottabb a rendőrség, mint a magyarországi. Gusztos Péter azt a fajta ellen-mozgalmiságot hiányolja a magyarokból, ami például Németországban is megvan, hogy ha valakik fajgyűlölő megmozdulást rendeznek, akkor legalább annyi ellentüntető is kivonul az utcára.

Az SZDSZ képviselője szerint a törvények iránti két fontos igény, hogy betarthatóak legyenek, és hatással bírjanak a mindennapi élet folyására. Ebből a szempontból egyrészt kérdéses, hogy azokat a problémákat, amiket ez a törvény akar szabályozni, nem inkább a civil mozgalmaknak, vagy az oktatásnak kellene-e megoldania.

A Fidesz. Ki más?

A másik probléma, hogy működőképes lesz-e az új szabályozás. Nem indulnak-e agyba-főbe perek apróságokért, vagy ki pereljen akkor, ha lezsidóznak valakit, aki nem is az- vetette fel Gerő András.

Abban mindenki egyetértett, hogy a szélsőséges eszmék terjedésében, és az ellenük való fellépés sikertelenségében a Fidesz az egyik főbűnös. A találkozón az is kiderült, hogy ez minden szempontból, és minden irányból bizonyítható.

Ludassy Mária szerint például a Fidesz azért nem határolódik el a szélsőségesektől, mert az „Isten, haza, család” jelszavakat hangoztatja, melyek „a nácibarát francia Vichy-kormány jelszavai is voltak”. Gusztos szerint pedig, ha a Fidesz kerül hatalomra, ami nem fog bekövetkezni, akkor eltűnnek az utcáról a randalírozók, helyette viszont a közmédiumokban fognak feltűnni.

Azért jó, mert nem az

Gerő András szerint viszont itt mindenki felelős. A történész különféle kontextusokban gyakorlatilag a politikai élet teljes palettáját felelőssé tette különféle dolgokért. A liberálisok direkt, populizmusból hajtanak a melegek szavazataira, az MSZP-ben is lenézik a cigányokat, Sólyom László pedig „beszari alak”, aki nem alkalmas köztársasági elnöknek. Gerő szerint az antiszemitizmus nem erősödött Magyarországon, az olyan kutatások, mint amiket Vásárhelyi Mária a „fóbiái alapján” csinál, félrevezetőnek.

Gerővel szemben a résztvevők, és a közönség is meglehetősen rossznak érezte a jelenlegi magyar helyzetet, a szélsőségesek megjelenését, meg a szólásszabadsággal való visszaélést. A beszélgetésen éppen ezért sok szó esett a rendőrség szerepéről is.

Olyat már sokat láttunk, mikor valakik indulatosan követelik a rendőri vezetés lemondását, mert túl agresszívek. Olyat azonban most először, hogy a közönségből valaki ugyanezt követelje azért, mert nem volt elég kemény a fellépés. A liberális nyugdíjas közönség azonban éppen amiatt méltatlankodott, amiért az utcákon a rendpártiak a vezetés fejét követelik. Gerő András szerint ebben az országban semmi sem tökéletes, de éppen ez benne a jó.