Új Szó
A Rózsahegyhez tartozó Csernován szombaton kétezer ember emlékezett a száz évvel ezelőtti tragikus templomszentelésre, amikor a „magyar csendőrsortűzben” tizenöt ember meghalt, és sokan megsebesültek. Ez a tragédia a szlovákok elleni korabeli magyar elnyomás egyik leggyakrabban hangoztatott példája – írja a Pozsonyban megjelenő magyar nyelvű napilap. A hét végi ünnepségeken Ján Slota a maga sajátos világképébe és történelemszemléletébe helyezte a száz évvel ezelőtti történéseket. A csernovai tragédia „a nagymagyar sovinizmus lelkén szárad, és nem gondolom, hogy ez a nagymagyar sovinizmus eltűnt volna” – mondta az SNS elnöke. Szerinte a sovinizmus máig él a hivatalos magyar politikai képviseletben. Slota a megemlékezés helyszínén elmondott beszédében szemrebbenés nélkül kijelentette: „Talán hibáztunk akkor, amikor megvédtük a magyarokat, akik a törökök elől gyáván a szlovák hegyekbe menekültek. A törököknek fel kellett volna őket falniuk, vagy Isztambulba kellett volna vonszolniuk.” E történelmi kitérő után a közelmúlt magyar politikusainak rontott neki, ekképpen: „Göncz Árpád a magyarokat a Kárpát-medence őslakosainak nevezte. Úgy gondolom, az államfő úr téved, mivel összekeverte a Kárpát-medencét a Góbi sivataggal.” A jelenhez érve bírálta, hogy a magyar politikai élet tagjai megkérdőjelezik Trianont, majd ostorozni kezdte az Európai Uniót és az Európai Parlamentet amiatt, hogy nem reagált egy olyan fasiszta szervezetre, mint amilyen a Magyar Gárda. Végezetül egy képzavarral súlyosbított végkövetkeztetéssel kivágta: „Az ártatlan csernovaiak vére volt az a szikra, amely fellobbantotta a szlovákok nemzettudatát, és hozzásegített a Szlovák Köztársaság létrehozásához.” Az emlékünnep fölött védnökséget vállaló Ivan Gasparovic államfő békülékeny hangütésű ünnepi beszédében azt mondta: „Nincs olyan nemzet, amelynek történelmét csakis angyalok népesítenék be.” A történelem emberi és embertelen cselekedetek sorából áll, de megengedhetetlen, hogy az ártatlan áldozatok emlékét idéző évforduló alkalmat adjon „saját ellentmondásaink elmérgesedésére”. A köztársasági elnök kijelentette: „Az sem engedhető meg, hogy olyan álláspontokat támogassunk, amelyek nem az egyetértést keresik, mert talán nem is ez a céljuk. Az igazság azonban nem egyezség, nem is népszavazás kérdése.”
