Miközben kormányválság bontakozik ki Izraelben, a zsidó állam bocsánatot kért Ankarától Törökország légterének megsértése miatt.
Háborús bűnnek minősítette a Gázai övezetet sújtó izraeli szankciókat Szami Abu Zubri, a Hamasz szóvivője. Az izraeli hadsereg 2006 januárja óta akadályozza polgári lakosság legalapvetőbb szükségleteinek biztosítását és az emberek mozgásszabadságát, megtorolva a demokratikus választások eredményét, amely a Hamasz kormányzati pozícióba juttatta. Izrael megtagadta a palesztinoknak jogszerűen járó adók és egyéb járulékok, bevételek folyósítását, 2006 első felétől pedig folyamatosak a célzott likvidálások és a megtorló izraeli katonai akciók, amelyekkel minisztériumokat romboltak szét, minisztereket ejtettek foglyul, több esetben elzárták a gázai övezetbe menő villany- és gázvezetékeket, lezárták a határokat és életveszélyesen megfenyegettek politikusokat.
Az izraeli kabinet 2007. szeptember 19-én az újabb palesztin rakétatámadások miatt ellenséges területnek nyilvánította a Gázai övezetet, és a megtorló intézkedések szigorítását helyezte kilátásba. „A szankciók kollektív büntetést jelentenek a palesztin nép ellen a Gázai övezetben, és ez a helyzet romlásához vezet. De a Hamasz és a palesztin nép nem fogja megváltoztatni az álláspontját” – tette hozzá a szóvivő, miközben a területet humanitárius katasztrófa fenyegeti.
A november végére tervezett közel-keleti békekonferencia előkészítő tárgyalásain azonban Izrael amerikai nyomásra engedményeket helyezett kilátásba, mint például a Gázai övezet és Ciszjordánia közötti összeköttetés helyreállítását.
Avigdor Lieberman, a szélsőjobboldali Iszrael Beiteinu vezetője a kiszivárogtatott értesülésekre úgy reagált, hogy pártja kilép az izraeli kormánykoalícióból, ha a tárgyalásokon napirendre kerülnek a konfliktus legfontosabb kérdései. Izraeli hírforrások szerint a politikus a tegnapi kormányülésen már Ehud Olmert miniszterelnök elé terjesztette, hogy melyek az izraeli-palesztin tárgyalások tabutémái. Ezek közöttt szerepel minden kulcsfontosságú kérdés, például a Jeruzsálem feletti ellenőrzés, a leendő palesztin állam határai vagy a menekültek hazatérése.
Cipi Livni izraeli külügyminiszter eközben drasztikus intézkedéseket sürget Irán ellen, hiszen „a habozást Irán és szomszédai a gyengeség jeleként értelmezhetik” – nyilatkozta a Jediót Ahronót című napilapnak. Az izraeli diplomácia vezetője Pekingbe készül, mert rá akarja venni a vonakodó kínai vezetést arra, hogy támogassa a Teherán elleni újabb szankciókat. Ehud Olmert kormányfő viszont arra kényszerült, hogy bocsánatot kérjen Ankarától, mert az izraeli hadsereg szeptemberi akciójával megsértette Törökország légterét, amikor bombázói csapást mértek egy feltételezett szíriai célpontra.
MH-összeállítás
