A legnagyobb szentté avatás történt meg vasárnap a Vatikán történetében – és ez egyben egyike lett a legvitatottabb lépéseknek, amit a Szentszék valaha is meglépett. A katolikus egyház 498 „mártírt” avatott szentté, akik a spanyol polgárháborúban haltak meg – baloldali katonák fegyverétől. A Franco-diktatúra áldozatai egyöntetűen felháborodásuknak adtak hangot.
Katolikus rajongók a „mártírok” képeivelMár önmagában a szóhasználat borzolja a kedélyeket: a spanyol polgárháború alatti „vallásos üldözés mártírjait” vasárnap délután avatták szentté a Szent Péter téren. Az újdonsült szenteket, köztük két püspököt, 24 papot, valamint számos apácát és szerzetest, az 1936-39-ig tartó háborúban baloldali katonák ölték meg. A katolikus egyház akkoriban a republikánus kormánnyal szemben Franco diktatúráját támogatta, ami a republikánus oldalon antiklerikális erőszakot eredményezett. Kolostorokat és templomokat gyújtottak fel, több papot lelőttek. Franco később republikánusok tízezreit gyilkoltatta le, természetesen a spanyol katolikus egyház hozzájárulásával, és elindult egy olyan diktatúra, ami a „Generalísimo” 1975-ös haláláig fennállt.
A Vatikán történetének legnagyobb szentté avatását vasárnap vezette le a szentté- és boldoggá avatási kongregáció portugál prefektusa, José Saraiva Martins bíboros. A ceremónia elején felolvasták a 498 személy nevét. A polgárháború mártírjainak nevezett klerikusok szentté avatása heves vitát váltott ki, különösen a kormányon levő José Luis Rodríguez Zapatero szocialista pártja (PSOE) köreiben. A Franco-diktatúra áldozatai is bírálták a szentté avatást. Emlékeztettek a katolikus egyház szerepére a hitleri Németország és a fasiszta Olaszország támogatásában, és arra is, hogyan támogatták a hatalomra jutott Francót, aki aztán ellenfelei tízezreit küldte a sírba.
A National Catholic Reporter című amerikai internetes újság információi szerint a „mártírok” listáján szerepel Gabino Olaso Zabala is, aki a Fülöp-szigeteken misszionáriusként kínzásokban vett részt. A történészek szerint a spanyol polgárháborúban mintegy félmillió ember halt meg.
Saraiva Martins bíboros megpróbálta csitítani a kedélyeket, és hangsúlyozta, hogy a szentté avatások során nem olyan értékekről van szó, amelyekkel az emberek általában rendelkeznek, „hanem Krisztus személyes támogatásáról, a kozmosz és a történelem megmentéséről”. A mártírhalál „ennek az igazságnak a paradigmája”. Még XVI. Benedek pápa is jelen volt a ceremónián. „Megbocsátó szavaikkal és gesztusaikkal (a szentté avatottak) arra sarkallnak minket, hogy fáradhatatlanul szolgáljuk az irgalmasságot, az engesztelést és a békés egymás mellett élést” – mondta a pápa az angelus-ima után.
A misére Spanyolországból több ezer zarándok, és majd az összes püspök is Rómába érkezett, ám ennek ellenére a várakozások alatt maradt a résztvevők száma. A spanyol katolikus egyház október elején egy millióra becsülte a látogatók számát. A spanyol kormány részéről csak Miguel Angel Moratinos külügyminiszter volt jelen. A 2005-ben elhunyt II. János Pál pápa hivatali idejében már 471 spanyolt szentté avattak.
A spanyol püspöki konferencia titkára, Juan Antonio Martínez vitatta, hogy összefüggés lenne a vasárnapi rendezvény, és a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök kormánya által tervezett, a Franco-diktatúra üldözöttjeinek rehabilitációjával. A spanyol parlament az erről szóló törvényjavaslatot előre láthatóan szerdán terjeszti be a parlament elé. Zapatero nagyapját, aki a polgárháborúban a republikánusok oldalán harcolt, ugyancsak Franco-hívek lőtték agyon.
ffr/AFP/dpa
