Várhatóan ma szavaz a parlament a Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel összefüggő módosításáról. A kormány a javaslattal az elképzelések szerint a gyűlöletbeszéd elleni eredményes fellépés lehetőségét teremtené meg.
Az előterjesztésből kiderül, a Ptk.-ban egy magyarázó szakasz kiegészítené a személyiségi jogsértés általános megfogalmazását. Eszerint „a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a sze- mélyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.” Erre alapozva egy valamely kisebbséghez vagy csoporthoz tartozó személy a jövőben akkor is perelhetne a kisebbséget ért sértő kijelentés miatt, ha azt nem konkrét személynek címezték. (Jelenleg ebben az esetben nem léphetnek fel a közösség egyes tagjai. Ehhez az kell, hogy legyen a gyűlöletbeszédnek konkrét sértettje.) A javaslat harmadik szakasza ezt a jogot adná meg azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az adott kisebbség képviseletét alapító okiratukban vállalták. Az egyének által indított perekben megítélt kártérítést a pert indító személy kapja, ha szervezet perel és a javára ítélnek, a bíróság a kártérítést közérdekű bírság formájában szabja ki.
Mint arról beszámoltunk, összesen majdnem fél tucat javaslat van napirenden a gyűlöletbeszéd visszaszorítására, a kormány javaslata a legkésőbbi a sorban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus végén, a Magyar Gárda megalakulása ügyében összehívott ötpárti nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt először a tervezetről. Nyár elején a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke, Lomnici Zoltán a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot – ugyancsak a Ptk. módosítására. Ők is azt akarták elérni, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazza. Áprilisban, a holokauszt-emléknapon szocialista képviselők kezdeményezték ismét, hogy a Btk. írja elő a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialisták 2003-ban is megpróbálkoztak egy hasonló javaslattal, amit az Alkotmánybíróság 2004-ben elvetett.
Népszava-összeállítás
október 29th, 2007 at 23:57
Németországban ugy látszik az Alkotmány másként müködik mint nálunk,
bár mi is aláirtuk a párizsi békeszerződést és annak minden passzusát, amely Magyarországra is kötelezővé teszi a szerződés végrehajtását, nálunk ugy látszik az Alkotmánybiróság önnálló életet él.
Sajnálatos az, hogy a függetlennek mondott Alkotmánybiróság igy itéli meg a dolgokat.
Bár nem kellene csodálkozni, csak meg kellene vizsgálni, hogy azok a személyek akik a biróság tagjai milyen egyéni érdekeket követnek, mert sajnos azt tapasztalom, hogy nálunk a biróságok felett senki sem mondhat itéletet, mert az Isten után ők az elsők, akik mindenkitól függetlenek, igy nem is tartoznak senkinek magyarázattal.
Igy aztán lehet bakancsban, náci egyenruhában skandálni zsidók a Dunába és az égvilágon semmi bajuk nem történik. Ha a Ptk módosul, akkor lehet, hogy tizezer forint birság megfizetésére kötelezik. Ezen ezek a jómódu fiatalok megrántják a vállukat és röhögve tovább menetelnek.
Szégyen gyalázat, hogy ez mehet, megfélelemlitve azt a kevés Holocaust tulélőt, aki végigszenvedte a nyilas érát és azt gondolja, hogy ujból elkezdődött az egész előlről.
Ilyenkor ezek a szegény kis öregjeink reszketnek a gyermekeikért, az unokáikért ezzel hogy számolnak el magukban a tisztelt Birák.
Az én generációm már nem fél, de dühös, hogy nincs ebben az országban egyetlen olyan erő, amely az ilyen biróságokat felelőségre vonhatná.