Barry J. Beitzel (szerk.): A Biblia világa
Népszabadság * Füzes Oszkár * 2007. október 27.
Isten megteremté a vizeket. Részlet a XII. század végén kiadott Souvigny BibliábólSzeretnénk egy modern kódexet, amelynek a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt súlya van? És szeretnénk egy könnyen használható, jól áttekinthető, két könyvjelzőszalaggal ellátott kézikönyvet? És szeretnénk-e még egy olyan képes enciklopédiát, amely egyesíti a tévéfilm és a szakkönyv erényeit? És, és vajon szeretnénk-e egy olyan kötetnek a birtokában lenni, amely remekül eltalált lakberendezési tárgyként feldobja a nappalit?
Ha igen, semmi akadálya. Létezik ilyen kötet.
A Kossuth jóvoltából magyarul is megjelent az A Biblia világa című könyves szuperprodukció, és bevallom: le vagyok taglózva.
Elképesztően jól tagolt, érthető és precíz szöveg, több tudományág összefogásával. Lenyűgöző szóképek, térképek, fényképek és képek, csak úgy, előtag nélkül. Szakmai tisztaság és a témához illő, humánus áhítat. Lehet még fokozni?
Lehet.
Nagyon jó sztorik vannak benne ugyanis. Ne tessenek legyinteni, hát persze, a Könyv már csak ilyen.
De ez a Könyvnek a könyve, életrajza, ha úgy tetszik, minden lehetséges nézőpontból körülírva azt, amit tudni érdemes a Bibliáról.
Meg például arról, hogy Európa miként kötődik Ázsiához és Afrikához – sokkal inkább, mint nyugati gőgünkben sejtenénk. Aton a tanúm, Adamah és Tsela (magyarítva: Porbóli és Bordás) almája talán megért egy Édenkertet (ugye, sejtik, hogy kikről beszélek?). Azt pedig tudják, hogy melyik az a hatodik állam, amely vérben születik éppen most a Közel-Keleten. És közben megtudják, hogyan születik a zsidó nép, vallás, nemzet, a többi néppel, vallással és nemzettel hasonosan, ahogyan tér ölel időt, bár csak az utóbbi mulandó.
Egyiptom etette Rómát. Nóé (hosszú ó), Sára és Hágár bérszülése, Izsák megkötözése, Jézus bemutatkozása. Múlt?
Aligha.
Ez az a múlt, amely nem múlt még el. A Biblia világa benne él a ma emberében, legyen bármennyire hitetlen. Lám, a Teremtő milyen elégedett volt művével, és aztán el akarta pusztítani: csalódott bennünk.
Mi is csalódtunk benne? Kérdezzük meg háromszor Simon Pétert.
Nem csoda, hogy egy ilyen könyv lapozgatása (keressenek ehhez egy maszszív asztalt!) közben és után elragadott a képzelet. S amint bogarászok a szakszerű jegyzetekben, függelékekben, és a két könyvjelző megfelelő használatával oda-vissza „tekerem a filmet”, eszembe jut, igaza lehet Glatz Ferencnek. Beléptünk – visszaléptünk – a kép korszakába, a megismerés verbális útjait ma már vizuálisan kell áttekinteni. Ez a könyv minta arra is, hogy milyen legyen a jövő tankönyve.
Még ha annak túl drága is.
Kossuth, 576 oldal, 15900 forint
