Népszabadság * Szilvássy József * 2007. október 27.
Jan Kubis szlovák külügyminiszter (balról) és Pavol Paska házelnök a parlamenti nyilatkozatról egyeztet
Kép: Somogyi TiborA pozsonyi törvényhozás magyarellenes vádaskodásoktól sem mentes vita után nyilatkozatot fogadott el tegnap a csernovái sortűz századik évfordulója alkalmából. A dokumentumot a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) mind a húsz képviselője megszavazta. Törvényt alkottak Andrej Hlinka érdemeiről is. Erre a jogszabályra az MKP parlamenti frakciója kivétel nélkül nemmel voksolt. Rajtuk kívül a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unióból (SDKÚ) hatan ellenezték a jogi normát, tizennégy szlovák képviselő tartózkodott.
A nyilatkozat fájdalommal emlékezik meg azokról a csernovái polgárokról, akik ellenállást tanúsítottak az akkori Magyarország állami szerveinek igazságtalan döntése ellen, és az életükkel fizettek ezért. „A csernovái tragikus eseményeket nemcsak a szlovákság elleni történelmi sérelemként értelmezzük, hanem olyan mementónak, amely a demokratikus értékeket és a kölcsönös tolerancia, valamint a nemzetek közötti megértés elveinek fontosságát hangsúlyozza” – szögezi le a dokumentum.
A Szlovák Nemzeti Párt élesen magyarellenes nyilatkozatot javasolt. Anna Belousová alelnök szerint Csernován a magyarok vérfürdőt rendeztek. Köteles László (MKP) szerint viszont a tragédiát a helybeliek erőszakos magatartása idézte elő, és a tüzet nyitó csendőrök is szlovákok voltak. Szavait felzúdulás fogadta. Ján Slota azt kiabálta, hogy Kossuth Lajos is szlovák származású volt, és lám, mi lett belőle. – Ilyen szlovákok is voltak! – harsogta.
Végül a jelen lévők Pavol Paska házelnök kompromiszszumos tervezetét fogadták el. – Az MKP is benyújtotta saját tervezetét, amely kizárólag történelmi tényeket említ, és elítéli azokat, akik ma politikai tőkét kívánnak kovácsolni a száz évvel ezelőtti tragédiából. Végül a házelnök indítványát is támogathatónak tartottuk – nyilatkozta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának a vezetője.
Ezután törvényt alkottak Andrej Hlinkának a szlovák nemzet és az állam érdekében szerzett kimagasló érdemeiről. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a parlament épületében helyezzék el a szlovák politikus mellszobrát. Elvetették viszont a Szlovák Nemzeti Pártnak azt a két javaslatát, hogy illessék őt a nemzet atyja ranggal, és büntetőjogi felelősséggel tartozzék mindaz a személy, aki méltatlanul beszél róla.
Az elmúlt hetekben több szlovák értelmiségi petícióban követelte, hogy ne fogadják el ezt a törvényt. „A tervezet történelmi tévedéseket, olykor hamisításokat tartalmaz, ezért az állami propaganda minden jegyét magán viseli. (…) Meggyőződésünk, hogy Andrej Hlinka sem értékrendjével, sem pedig emberi magatartásával nem volt olyan államférfi, aki képes lenne nemzeti egységet teremteni” – szögezték le ismert szlovák értelmiségiek. Dusan Kovác neves szlovák történész szerint nem Hlinka érdeme az 1939. március 14-én megalakult szlovák állam, amely Hitler akaratából született meg. A képviselők nagy többsége azonban nem vette figyelembe a tiltakozásukat.
Andrej Hlinka rózsahegyi (Ruzomberok) katolikus pap volt, a huszadik századi szlovák autonomista mozgalom vezéralakja, a Szlovák Néppárt alapító elnöke. Politikai nézeteiért először a történelmi Magyarországon, majd Csehszlovákiában is bebörtönözték. A múlt század harmincas éveinek második felében nevével több szlovák fasiszta, többek között Jozef Tiso is (a későbbi államfő, akit háborús bűnei miatt 1946-ban kivégeztek) visszaélt.
Ajánlott Cikkek
Száz éve gátlástalanul manipulálnak
