Mi a közös 1956, 1992, 2006 és 2007 október 23-ban?
2007. október 25. 07:53
Tizenöt évvel ezelőtt Göncz Árpádot fütyülte ki a tüntető tömeg a Parlament előtt. Az Este vendége, Török Gábor politológus, a kedden elhangzott ünnepi beszédeket elemzi
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Műsorvezető: Krizsó Szilvia
Riporter: Baranyi B. – László P.
Mv.: – Az idei október 23-a az szomorú jubileum, 15 éve történt, hogy először zavarták meg nyilas zászlót is lengetve az állami megemlékezést. Baranyi Béla idézi a régen látott eseményeket.
„Tisztelt ünneplő közönség! Most Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mond ünnepi eszédet.”
R.: – Göncz Árpád talán élete leghosszabb 3 percét töltötte el a Parlament lépcsőin 1992. október 23-án. Végül némán elvonult. ez volt az első alkalom, hogy szélsőségesek zavarták meg az állami ünnepet és az első eset, hogy feltűnt a árpádsávos zászló. Igaz, utána a bíróságnak kellett eldöntenie, hogy a nyilas kellékeket viselő ifjú valóban ott volt, vagy csak utólag montírozták bele a felvételbe. A tömeg egy része Göncz Árpád kifütyülése után újabb hagymányt teremtett, átvonult az MTV székház elé. A köztársasági elnök kifütyülése az akkori politikai vezetőket is felzaklatta, Antall József az Operaházban tartott ünnepségen így vélekedett.
Antall József (1992. október 23.): Amikor a magyar önbecsülésről beszélek, akkor sajnálatomat kell kifejezni azért, hogy ezen az ünnepnapon bármilyen incidens megtörténhetett.
R.: – Az Operában az akkori ellenzék vezetőit, így Orbán Viktort is meghívták, ám a FIDESZ elnöke nem várta meg a miniszterelnöki beszédet, még előtte demonstratívan távozott.
Orbán Viktor, frakcióvezető, FIDESZ: – Az előadás kezdete előtt távozunk, most még nem az előadás folyik, hanem Antall Józsefnek a beszédje, komoly cilemmában voltam, hogy eljöjjek-e azok után, ami Göncz Árpáddal történt a Parlament előtt és úgy gondoltam, hogy eljövök, miután azt gondoltam, hogy Antall József feltehetően fel fogja ajánlani a köztársaság elnökének azt, hogy itt mondhassa a beszédét, mind a ketten beszéljenek, vagy helyette itt Göncz Árpád beszélhessen, azt gondolom, ha a történtek után a kormány becsületét helyre akarta volna állítani a miniszterelnök, akkor ezt a gesztust meg kellett volna tennie. A gesztus elmaradt, nekem itt most ilyen körülmények között nincsen keresnivalóm.
Mv.: – Másnap a Parlamentben a Göncz Árpádt ért atrocitások miatt az ellenzék a kormányt, a kormány pedig az ellenzéket okolta, és nem sikerült már akkor sem közös nevezőre jutni.
R.: – Göncz Árpád kifütyülését és a fasiszta jelképek használatát vita nélkül egyöntetűen elítélték a korbali kormánypártok és az ellenzéki pártok is. Ennek ellenére sikerült parázs vitát lefolyatniuk a T. Házban. Boross Péter belügyminiszter szerint az váltotta ki a Kossuth téri botrányt, hogy az ellenzék belekeverte a mindennapi pártpolitikába a köztársasági elnököt.
Boross Péter (MDF) volt belügyminiszter (1992): – Nemcsak a szkinheadek kiabáltak, ennél nagyobb tömeg adott hangot nemtetszésének és személy szerint ezt én roppant rosszallom, de jó lenne tényként ezt is tudomásul venni.
R.: – Az ellenzék szerint viszont inkább a kormányoldalnak kellett volna elérnie azt, hogy elő se fordulhasson a nyilas jelképek megjelenése egy állami rendezvényen. Erről szóló véleményét Orbán Viktor gúnyosan fejette ki.
Orbán Viktor, FIDESZ vezérszónoka (1992): – Az önök nyilatkozatából egyértelműen kiderül, hogy Göncz Árpád addig akadályozta a végrehajtó hatalom alkotmányos működését, amíg a felháborodott, úgymond, nép kénytelen volt fasiszta egyenruhát és jelvényeket ölteni, hogy e feletti felháborodását kifejezze.
Mv.: – Ennyi a régmúlt idézés. Nézzük, ki, mit mondott tegnap. A miniszterelnök az Operában beszélt, a FIDESZ elnöke pedig az Astoriánál. László Pál összefoglalója.
R.: – Gyurcsány Ferenc nem egészen 10 percbe sűrítette mondandóját. A rövidség talán annak is köszönhető, hogy papír nélkül adott elő. Míg Orbán Viktor kicsit több mint 25 percig olvasott fel az ázó tömegnek. A miniszterelnök hallgatóságát az Opera befogadóképessége is korlátozta, míg a FIDESZ vezetőjét csak a tér mérete. Igaz, ez tmásként értékelték a FIDESZ aktivistái és a rendőrség szakértői. Hiszem, amikor a Polgári Szövetség műsorközlője bejelentette, hogy negyedmillió szimpatizáns gyűlt össze, akkor az ORFK közleménye 30 ezerre tette az Astoria környékének befogadóképességét.
Orbán Viktor, FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke: – Emlékezzünk azokra az emberekre, akik elismerést, megbecsülést, és dicsőséget szereztek a magyar névnek.
R.: – Orbán Viktkor 25 perces ünnepi beszédéből kevesebb mint 3 perc jutott az „56-os forradalom nagy alakjainak, majd egy nagyívű történelemórát sűrített a szemerkélő esőben Orbán. Gyorsan eljutott az államalapítástól az egész nyugati világra is veszély jelentő ma is gátlástalanul terjeszkedő Keletig.
O.V.: – A nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlété, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük.
R.: – Orbán azt mondta, hogy nem menekülhetnek azok, akik felelősek a tavaly őszi tüntetések áldozataiért, és az ország válságba kerüléséért. A gonosz elleni harcot szerinte csak erőszakmentes eszközökkel lehet megnyerni.
O.V.: – Ezért, aki erőszakhoz nyúl, az ő erejét növeli, akarva-akaratlanul is az ő szolgájává válik.
R.: – Beszédének maradék 10 percében a jelenlegi válsághelyzetből való kiutat, egy újabb történelmi szövetség megkötésében vázolta fel. Amely a nehéz sorsú kisemberek, ahogy ő mondta, a plebejusok és a polgárság között köttetne. E szövetség első fontos lépéseként a népszavazást jelölte meg.
O.V.: – A népszavazás olyan történelmi egységet kovácsolhat, amelyre „56 óta nem volt példa. Olyan egységet szülhet, amelyre majd két évtizede hiába várnak a magyarok.
R.: – Egy nappal korában ugyancsak az ország egységét hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc is az Operában.
Gyurcsány Ferenc, (MSZP) miniszterelnök: – Nem gondolják, hogy 1956 méltó ünneplése csak az lehet, hogy emberek kezet nyújtanak egymásnak?
R.: – A rövid beszéd elején a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a diktatúra sokat állít és keveset kérdez, ellentétben a demokráciával. Sőt a demokrácia nemcsak kérdez, de humora is van.
Gy.F.: – A demokraták nemcsak bátrak, ahogyan Bibóra szoktunk utalni, hanem leginkább mernek kérdezni. Van kételyük. Mi több, van humorérzékük. A diktatúrának nincsen humorérzéke. A demokráciának és a szabadságnak van.
R.: Gyurcsány utalt az utcai tüntetésekre is.
Gy.F.: – A Harmadik Magyar Köztársaság demokratikus rendjét nem pár száz hangoskodó fenyegeti.
R.: – A megosztottság szerinte sokáig megmarad Magyarországon. Tovább, mint azt az ötvenhatosok gondolták, tovább mint 18 éve gondolták az emberek, amikor kikiáltották a Harmadik Köztársaságot.
Gy.F.: – Azt tudom mondani Magyarországnak, hogy ne akarja feladni magát. Hoy merjen megmérkőzni, hogy merje belakni a szabadságot, hogy értse meg, hogy nincsen rajta kívül más, csak ő maga. Nem fogják ajándékba adni sem a szabadságot, sem a boldogságot.
R.: – Gyurcsány Ferenc beszédében a szabadságról és a reformról beszélt a legtöbbet. Orbán Viktor pedig a népszavazást említette a legtöbbször, és a kelet-nyugat konfliktusáról beszélt leghosszabban. Mindkét politikus fontosnak tartotta azonban a nemzet egységét. Gyurcsány az Operában, Orbán pedig az Astoriánál. Külön-külön.
Mv.: – Debrecen fideszes polgármestere markáns véleményt fogalmazott meg, szerinte senki nem vonhat hamis párhuzamot az „56-os pesti srácokkal, mert akkor diktatúra volt, ma pedig demokrácia van, és nincs az országban idegen hatalom.
Kósa Lajos (FIDESZ): Mert teljesen világos, hogy egy demokráciában egyáltalán nem utcai forradalmakkal kell, vagy gyújtogatással, lázongással, tüntetéssel kell a fennálló kormányt megbuktatni.
Mv.: – Vendégünk a stúdióban Török Gábor politológus, jó estét kívánok! Gyurcsány Ferenc, mintha most visszafogottabb lett volna, Orbán Viktor sokkal szenvedélyesebb. Ez csak a helyszínbeli különbségnek tudható be, vagy inkább az üzenet eljuttatásának a módszere volt most más?
Török Gábor, politológus: – Hát talán a helyzetbeli különbségnek, itt talán ebből a bejátszásból is kiderült, hogy azért van egy olyan elvárás a politikusokkal szemben, hogy ők az ünnepen ne legyenek annyira politikusok, de hát ezt nem lehet elvárni. Egy politikus politizál, éppen ezért amikor ünnepi beszédet mond, akkor is a saját politikai céljait próbálja azzal a beszéddel elősegíteni. És, ha egy kicsit megértőek vagyunk szerintem ehhez a két frontpolitikushoz, akkor látjuk, hogy micsoda iszonyatos küzdelmet folytatnak két dologgal, egyrészt mind a kettő az idővel és más és más ok miatt, ugye Gyurcsány Ferenc elsősorban azért, hogy sikerüljön kihúzni addig a kormányfői székben, amíg esetleg a helyzet, a politikai klíma jobbra fordul.
Mv.: – De bocsánat, most maradjunk itt egy szóra, ez most komoly verzió ön szerint, hogy Gyurcsány Ferencet el akarják mozdítani a székéből?
T.G.: – hát mi az, hogy komoly? Vannak ilyen szándékok, de ezek a szándékok szerintem ma nem olyanok, amelyek egy közjogi változást is el tudnak érni. Sokan gondolkodnak ebben, és nemcsak a ellenzéki oldalon. Szóval egyrészt az idővel, másrészt szerintem a hitelességgel, meg a hittel óriási küzdelmet folytatnak és ezt lehetett látni ezt a görcsös erőlködést mind a két politikus beszédében. Gyurcsány Ferenc ugye megpróbált hát egy kicsit nemzeti összefogásban gondolkodni, érthetően, ha egy párt a 20 % környékén van, az megpróbál inkább kezet nyújtani a szavazók felé és egy szélesebb dimenzióban gondolkodni. Orbán Viktor meg már sokadszorra sugallja a szavazóinak azt, hogy jön a népszavazás, nem szabad türelmetlennek lenni, csak addig kell várni és aztán majd újabb lépések következnek. Szóval szerintem nagyon nehéz dolga van most ennek a két politikusnak.
Mv.: – Egyébként Orbánnál az idő, mint tényező az miért annyira fontos?
T.G.: – Hát nagyon fontos, hát erről szól ez a türelem problematika. Tehát Orbán Viktornak most már legalább tavaly október óta, 72 órás ultimátum óta folyamatosan meg kell magyaráznia híveinek, hogy az, amit ő tesz, az a politikai stratégia az előbb vagy utóbb, most inkább úgy tűnik, hogy utóbb, elvezethet a kormányváltás lehetőségének megteremtéséig. Erről van szó az idő esetében. A türelmetlenkedők, ahogy mondta ő, azok esetleg azt gondolják, hogy ez gyávaság, talán így fogalmazott. Neki be kell tudnia bizonyítania azt, hogy ez a stratégia helyes és előbb-utóbb ennek majd meglesz a gyümölcse.
Mv.: – Szokták elemzők azt mondani és többször ön is mondta már azt, hogy Orbán Viktornak egyszerre sokakhoz kell szólnia a jobboldalon. A szélsőjobbhoz is kell szólni. De most mintha a beszédében folyamatosan azt hangsúlyozta volna, hogy nem jó az erőszakosság, mert az erőszak erőszakot szül. tehát mintha megpróbálná leválasztani mégis csak a szélsőjobbot valahogyan a FIDESZ-bázisról.
T.G.: – Hát szerintem nemcsak Orbán Viktornak kell sokakhoz szólni, hanem minden politikusnak, aki választást akar nyerni, többséggel lehet választást nyerni, úgyhogy Gyurcsány Ferenc problémája ugyanez ebben az értelemben csak más dimenziókban, a baloldal legalább annyira tagolt, mint a jobboldal. Én nem azt gondolom, hogy itt a szélsőjobbnak szólt ez az üzenet, hanem arról szólt, amiről az előbb próbáltam beszélni, hogy türelem, ki kell várni azt az időszakot, most az erőszakos cselekmény, azt azért láttuk már tavaly is leginkább a FIDESZ-nek ártanak, tehát Orbán Viktor helyesen méri azt fel, hogy a pártja számára nincs rosszabb annál, mintha az a látszat keletkezik, hogy a FIDESZ-nek köze ezekhez a radikális elemekhez és ezekhez a radikális utcai megmozdulásokhoz. Most szerintem elég világosan fogalmazott ebben az ügyben.
Mv.: – Kósa Lajos véleménye, az Orbán Viktor-féle sorba illik, vagy megpróbál egy markáns véleményt megfogalmazni és egy kicsit különálló utasként bemutatni saját magát?
T.G.: – Hát Kósa Lajosnak a beszédei azért voltak érdekesek itt az ünnepen, mert mondott ilyet is, meg olyat is. Beszélt arról, hogy egy illegitim hatalmat azt esetleg el is söpörhet a népindulat. Aztán nagyon fontos dolgokat mondott azzal kapcsolatban, hogy ma demokrácia és 56-ban diktatúra volt. Inkább a megkülönöztetés vágya látszik benne, illetve persze valamifaja illeszkedési elvárásnak való megfelelés is, gondolom én, de, amit Kósa Lajos régóta visz, és ezért mondom, hogy a politikus mindig politizál, az itt az ünnepen is átjött, látszott, hogy megpróbált valamifajta alternatívát megfogalmazni Orbán Viktorhoz képest.
Mv.: – 1956 méltó megünnepléséről beszélt a köztársasági elnök a Műegyetemen, Sólyom László azt mondta, 1956 mellett kiállni annyit jelent, mint kiállni a hitelesség és a remény mellett. És ebből az is következik, hogy semmiféle közösséget nem lehet vállalni a Kádár-rezsimmel.
Sólyom László, köztársasági elnök: – A szólásszabadság joga természetesen garantálja, hogy bármilyen véleményt lehessen mondani az 56-os forradalomról. Ám az alkotmány a puszta jogi szabályokon túl világos értékeket is képvisel. A Magyar Köztársaság eszmei és történelmi alapja pedig az, hogy 1956 forradalom volt. Ezért bármilyen folyamatosság a Kádár-rendszerrel kizárt. Az 56-os forradalom becsülete, a rendszerváltás becsülete, mai rendszerünk tisztessége azt követeli, hogy minden olitikai erő a legtisztábban tartsa fenn és vallja ezeket az alapokat. Semmilyen politikai érdekből ne engedjen kétértelműséget, ne tegye viszonylagossá álláspontját.
Mv.: – A Kádár-rendszer elfogadása vagy elutasítása a tavalyi ünnepségen is téma volt. Akkor a forradalom 50. évfordulóján a miniszterelnök a Parlamentben tartott beszédet. Az operaházi szereplést átengedte a köztársasági elnöknek. A Parlamentbe neves vendégeket invitáltak, hiszen a kerek évfordulóra eredetileg látványos, nagyszabású ünnepőséggel készültek. Felidézzük a legérdekesebb pillanatokat.
R.: Soha nem tartózkodott még ilyen sok védett vezető Budapesten. A tavaly október 23-án Barroso európai bizottsági elnök és Szili Katalin házelnök mellett felszólaló miniszterelnök a szabadságot helyezte a beszéde központjába.
Gy.F.: – 1956 küzdelme a szabadságról szólt.
R.: – Egy éve talán utalva az eddigi eseményekre úgy fogalmazott, hogy a szabadságot valahogy ki lehet vívni egy huszáros rohammal, de vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy a szabadság és a demokratikus rend kultúrája, mások tisztelete és elfogadása beköltözzön milliók lelkébe és ösztöneibe.
A miniszterelnök még egyszer állt aznap refelktorvénybe, a Felvonulási téren az 56-os emlékmű avatásán vett részt. Itt azonoban nem beszélt. Igaz így is a tüntetők füttykoncertje és motorberregés zavarta meg az ünnepséget. Az eseményre egyébként Sólyom László nem ment el biztonsági okokból. A FIDESZ nem ünnepelt közösen a kormánnyal, illetve a közjogi méltóságokkal, a parlamenti beszédeken sem vett részt. Délután 4 órakor azonban olyan szónokok részvételével, mint Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, vagy az Európai Néppárt elnöke mekezdődött a saját programja.
O.V.: – Nem felejtjük…
R.: – Az utolsó szónok természetesen akkor is Orbán Viktor volt, a FIDESZ elnöke itt jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld, illetve a demokratikus berendezkedés garanciáinak kérdéseiről.
Mv.: – A magyarországi események az Európai Parlament mai strasbourgi napirendjén is szerepeltek, ahol Martin Schultz az EP szocialisa képviselőcsoportjának vezetője indulatosan szólal fel a magyarországi tüntetéseken hallható antiszemita felhangok ellen. Szavait a hallgatóság tapsviharral fogadta. Mivel a ház rendje nem teszi lehetővé az azonnali választ a FIDESZ európai parlamenti képviselőcsoportja nyilatkozatban határolódott el az antiszemitizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen.
Martin Schultz: – Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről bármit lehet gondolni, lehet ellene és lehet mellette lenni, ami megengedhetetlen és most azokra gondolok, akik kiabálnak éppen, az megengedhetetlen, hogy egy miniszterelnököt egy tüntetésen az Európai Unióban lezsidózzanak. ez a fasiszták minősítése, akik a teremnek ezen az oldalán ülnek.
Mv.: – Ez hangzott el tehát az Európai Parlamentben, de engem érdekelne, hogy mi a véleménye Sólyom László beszédéről, aki nemcsak a tavalyi zavargásos tünetőket, de a rendőrséget is bírálta, szó s zerint ezt mondta: ” a tüntető nem szegheti meg a törvényt, de a jogállamot a rendőrség törvénysértő, erőszakos fellépése különösen sérti, a tünetők és a tüntetésben részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad. ez tehát egy külön még rendezendő ügy.” Mit akart ezzel üzenni Sólyom László, aki már a Parlamentben is erre hangsúlyt fektetett?
T.G.: – Hát érdemes talán arra felhívni a figyelmet, hogy bár Sólyom László is politikus, a köztársasági elnök is az, mégis abban a szerencsés helyzetben van, a többi politikussal szemben, hogy neki nem kell figyelnie a közvélemény elvárásaira, hiszen az újraválasztása nem ettől függ. Ezért ő valóban képviselhet értékeket. És hát láthatóan ilyen értékeket képvisel is, amelyek persze vitatottak, hiszen az értékek mindig vitatottak. Ezért is van az, hogy őt gyakran igyekeznek elhelyezni egy bal-jobboldali tengelyben. Ami a lényeg, hogy Sólyom László számára úgy tűnik, hogy ez egy fontos kérdés, és nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy ne beszéljen róla.
Mv.: – De ezzel egyébként a köztársaság elnöke nem gyengíti mondjuk a rendőrségbe vetett bizalmat?
T.G.: – hát ugye a rendőrségbe vetett bizalmat persze, hogy gyengíti, de, ha ezek az események valóban megtörténtek, akkor a kérdés az, hogy akkor erről nem kell beszélni, vagy esetleg jó az, ha szembenézünk ezekkel a problémákkal. De azért hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy ennek a beszédnek a fő üzenete nem ez volt, hanem 56, mint az új rendszer legitimációs alapjának a megfogalmazása és a forradalomról való néhány, szerintem, elég fontos kijelentés. Ennek ellenére, vagy ettől függetlenül ez az értékképviselet, ez természetesen, ahogy jeleztem vitákat vált ki. Sólyom László ennyiben valóban eltér elődjei szerepfelfogásától, hogy ő nyíltan, világosan, egyértelműen politikai értékek mellett elkötelezetten politizál.
Mv.: – A FIDESZ egyik képviselője, nevezetesen Wittner Mária úgy fogalmazott, hogy 2008 a megtorlás éve lesz, akár nem is kérnek ehhez engedély, valahogy így mondta ezt ő el. Ehhez kell valamit a FIDESZ-nek hozzáfűznie?
T.G.: – Azért szerintem azt is érdemes elmondani, hogy nem arra gondol, hogy valamifajta politikai megtorlás következne, hanem a megemlékezés az 1956 utáni megtorlásokról és annak az évfordulója jön el jövőre, a FIDESZ-nek továbbra is probléma ettől függetlenül Wittner Mária politikai szerepvállalása, elegendő az október 23-i ünnepre gondolni, amikor Wittner Mária pár órával a FIDESZ rendezvénye előtt a Corvin közben mondott beszédet egy, a FIDESZ számára hát nem tulságosan kedves megemlékezésen, rendezvényen. Ez egy probléma, amit kezelni kell a FIDESZ-nek, egyelőre láthatóan ezt még nem sikerült megoldani.
Mv.: – Köszönöm szépen, hogy itt volt nálunk.
mtv
