Kooperáció vagy konfliktus – Nyertes közéleti és gazdasági stratégiák a játékelmélet tükrében címmel tartott Robert J. Aumann, Nobel-díjas izraeli közgazdász csütörtökön előadást Budapesten; a tudós az Ybl Klub meghívására érkezett a magyar fővárosba.
A professzort, aki Izrael nyolcadik Nobel-díjasa, Stumpf István politológus, az Ybl Klub fővédnöke és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntötte, majd Merő László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora ismertette a Nobel-díjas tudós munkásságát.
Előadásában a 77 éves Robert J. Aumann kitért a magyar származású Neumann Jánosra, a játékelmélet atyjára. Ő ugyan nem kapott Nobel-díjat – mondta -, ám egy másik magyar származású tudós, Harsányi János igen: tevékenységét 1994-ben ismerték el a legrangosabb tudományos díjjal.
Mint kifejtette, Nobel-díjjal más alkalommal is elismerték a játékelmélet művelőit, legutóbb 1996-ban.
„Hogyan kell érteni az egyensúlyt, amely bizonyos helyzetekben kialakul, s mi ösztönzi az embereket, mi cselekvéseik mozgatórugója” – tette fel a kérdést Robert J. Aumann, aki példák sokaságával igyekezett „ízelítőt” adni hallgatóságának arról, hogy miként jelentkezik a játékelmélet a hétköznapokban.
Magyarázata szerint a játékelmélet szabályai egyaránt érvényesek a kereskedelmi műveletekre és a politikára – a választásokra, a nemzetközi kapcsolatokra, a háborúra és a békére. Érvényesülnek a biológiában, amikor különböző fajok között, vagy fajokon belül „interakcióra” kerül sor – mondta.
Mint kifejtette, e törvényszerűségek jelentkeznek a jogban is, például pereskedésnél, amikor mind a felperes, mind az alperes, mind az ügyész más és más célokat követ, s közöttük kell egyensúlynak kialakulnia.
A „földhözragadt” példákat sorolva Robert J. Aumann kitért a forgalomszervezésre és az úthálózat fejlesztésére, mondván, hogy az új utak építése nem törvényszerűen csökkenti a dugókat, hiszen arra ösztönzi a autótulajdonosokat, hogy gyakrabban üljenek a volán mögé, illetve az embereket arra, hogy több gépkocsit vásároljanak.
A játékelmélet gyakorlati hasznáról szólva a tudós az Egyesült Államok példáját ismertette. Mint kifejtette, bő évtizede a kormány árverés útján kívánta értékesíteni a frekvenciákat, félmilliárd dollárt remélve az ügyletből. Az aukció szervezésébe végül játékelméleti tudósokat is bevontak, s a bevétel elérte a 45 milliárd dollárt.
„Azóta az amerikai kormány példáját más országok is követték, jó eredménnyel” – hangsúlyozta Robert J. Aumann.
A professzor pénteken találkozik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőivel, felkeresi az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemet és megtekinti a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteményt.
Robert J. Aumann, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora 2005-ben Thomas Schelling amerikai tudóssal megosztva kapott közgazdasági Nobel-díjat. Az indoklás szerint a két díjazott játékelméleti kutatásai segíthetnek a kereskedelmi, üzleti konfliktusok megoldásában, sőt még a háborúk elkerülésében is.
Tanulmányaikat világszerte felhasználják a biztonságpolitika és a leszereléssel kapcsolatos politika alakításában, a piaci árképzésben, gazdasági és politikai jellegű tárgyalásokon. Játékelméleti elemzéseik segítik a konfliktusok és az együttműködés jobb megértését és jelentősen hozzájárultak az árháborúk és kereskedelmi háborúk megmagyarázásához.
