Forrás: HETEK

Amerikában működik egy NFTE nevű alapítvány, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy hátrányos helyzetű diákoknak üzleti ismereteket lehessen tanítani az iskolákban, és így a gyenge tanulók kreativitását is kihozzák, boldogulásukat elősegítsék.

Christian AbregoA sikeres képzés nyomán akadt olyan diáklány például, akinek 17 évesen korában olyan körömlakkfelvivőt sikerült feltalálnia, melyet már a legnagyobb kozmetikai cégek is keresnek.

Egy másik jó példa Christian Abrego mexikói bevándorló esete, aki még iskolás korában, 16 évesen álmodta meg későbbi cégét, a Young Sprouts Event Marketinget. A vállalkozás abból az alapötletből indult ki, hogy a fiataloknak olyan sportlétesítményeket és kultúrközpontokat kéne létrehozni, ahol értelmesen tölthetik el az idejüket, és így majd nem az utcán csavarognak vagy drogoznak.

Az Extreme Kleen pedig egy olyan autóalkatrész-üzlet, amely mindenféle járművel foglalkozik. Kieszelője az akkor 15 éves Marvin Lenzy, középiskolai tanuló.

A Gates Alapítvány tavalyi felmérése szerint a középiskolások egyharmada képtelen elvégezni a tanulmányait (ennek majdnem a fele afroamerikai, hispán származású, vagy amerikai őslakos). Az iskolából kihulló fiatalok nagy valószínűséggel óriási szegénységben, munkanélküliként élnek majd a társadalomban és közsegélyre szorulnak. Sokan úgy tartják, hogy ha az életben hasznosítható dolgokat tanítanának az iskolákban, javulnának a veszélyeztetett diákok esélyei.

Az NFTE alapítvány 1982-ben indult útjára, amikor Steve Mariotti középiskolai tanár, lemorzsolódó diákokkal foglalkozó szakértő – aki New York legkeményebb kerületeiben tevékenykedett – felfigyelt rá, hogy a tanítványait ugyanúgy érdekli az üzleti élet, mint a gazdag embereket. „Amikor a tulajdonosi szerepről és az abból származó haszonról beszéltünk, többször jelentek meg az órákon, és jobban bekapcsolódtak” – mondja Mariotti, aki rájött, hogy a diákok utcai fifikáját üzleti talpraesettséggé lehetne fordítani.

Marvin LenzyMariotti kidolgozott egy tantervet a hátrányos anyagi hátterű, gyengén tanuló fiatalok számára, amelyben arra oktatta őket, hogyan indítsanak el egy kisvállalkozást. Amikor azt tanította a diákoknak, hogy tervezzenek meg egy üzletet, ekkor lehetett igazából szövegértést és matematikát tanítani.”

A következő öt évben részletes tanmenetet készített (NFTE 50 címmel), 50 óratervvel, ami az eladás és a piackutatás különbségétől a számlanyitásig sok témát felölel. Mariotti úgy gondolta, hogy a képzés országos szinten is jól működne.

1987 óta, mióta szponzorra talált, több mint 150 ezer fiatal vett részt a programban, és több mint négyezer tanárt képzett ki. Mi több, az NFTE a tengeren túli 13 országot elért, köztük Belgiumot, Kínát, Németországot, Indiát, Izraelt és Dél-Koreát. Az NFTE mára 15 millió dolláros költségvetésből gazdálkodik, és olyan tiszteletben álló szponzorokat vonz, mint a Microsoft és a Goldman Sachs alapítvány.

A diákok heti két órában a tananyag részeként egy tanéven át, különórákon, vagy táborokban tanulják az üzleti készségeket. Minden tanuló készít egy vállalkozási tervet, és részt vesz az iskolában szervezett eladási rendezvényeken. Egy 1997-es tanulmány szerint az NFTE programban részvevő diákok 33 százaléka saját vállalkozást kezdett, illetve 70 százalékuk elvégezte középiskolai tanulmányait.

Sokan sorsdöntőnek tartják azt, amit az NFTE képzésben elsajátíthattak. Így van ezzel Malik Armstead is, aki ekkor érzett rá a vállalkozás ízére. Még iskolás évei alatt kicsiben kezdte: szódát és cukorkát árult. Későbbi tanulmányi alatt kézzel festett farmerokkal és pólókkal kereskedett. Majd lediplomázott és elhelyezkedett a Morgan Stanleynél, de valójában saját üzletre vágyott.

1996-ban nyitott egy gyorsétkezdéd, amely végül sikeres vendéglátóipari vállalkozássá nőtte ki magát. Armstead nagyon boldog, hogy valamit visszaforgathat abból, amit kapott: képzést és álláslehetőséget nyújt a belvárosi fiatalok számára.

Az NFTE program életreszóló leckéjének tartja, hogy nem feltétlenül kellenek jó kapcsolatok, vagy hatalmas pénzösszeg ahhoz, hogy valaki elkezdjen egy vállalkozást mikro-szinten, ahonnan tovább növekedhet. Szerinte ez a képzés azért nyújt sokat a fiataloknak, mert arra ösztönzi őket, hogy ne csak elhelyezkedni akarjanak valahol, hanem legyenek ők maguk vállalkozók.

BusinessWeek

Comments are closed.