Egyelőre nem tudni, ki és miért adott ki a BRFK nevében sajtóközleményt arról, hogy a rendőrség nem avatkozik bele a péntekre meghirdetett, kuruc.info-féle hídblokádba, ha egyszer igen, hiszen ezt írja elő a törvény. A Nemzeti Nyomozó Iroda egyelőre nem nyomoz az ügyben. Az álközlemény mindenesetre néhány radikális jobboldali portálon korábban már alkalmazott érveléssel dolgozik.
„Elég volt! Nem csak Gyurcsány és bandája országrontásából, de a műellenzék és a „Kossuth tériek” pótcselekvéseiből is. Elég volt a sok beszédből, jöjjenek a tettek!” – hirdeti napok óta a kuruc.info. A náci portál szerkesztősége akcióba lép: „Október 26-án – ami a 17 évvel azelőtti taxisblokádhoz hasonlóan pénteki napra esik – reggel 8 órától lezárjuk az Erzsébet hidat. Aki akar, velünk tart!”
A Népszava információja szerint például a kuruc régi barátja, a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló, a városban 22-én is illegálisan szónokló Budaházy György is ott lesz a hídon pénteken.
Szerda este aztán téves hír látott napvilágot arról, hogy a rendőrség nem fog beleavatkozni a kuruc.info által péntekre szervezett hídlezárási akcióba.
A Független Hírügynökség (FH) által kiadott, később hamisnak bizonyult hír a strasbourgi Emberi Jogi Bírósági egyik ítéletével és a taxisblokád idején alkalmazott eljárással magyarázza a rendőrség visszafogottságát. Az FH egy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság emailcíméről elküldött, a rendőrség nevében írt közleményre alapozta a híradást.
Strasbourgra hivatkoznak
Az álközleményben a kuruc.info-n korábban már Gaudi Nagy Tamás által felsorakoztatott érvek köszönnek vissza: „Ha megvalósítják a lezárást, az olyan polgári engedetlenségi akció lesz, amibe a rendőrség szakmai döntése alapján nem lehet erőszakkal beavatkozni. Ebben az évben július 17-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága olyan ítéletet hozott, amiben elmarasztalták a Magyar Államot, mert a 2002-es hídfoglaláskor aránytalanul korlátozta az emberi jogokat a rendőri beavatkozással.”
Próbaterhelés alatt a demokrácia: a nácik plakátja Az álközlemény értelmezése szerint tehát a be nem jelentett tüntetés is jogszerű, ha megőrzi békés jellegét.
„1990-ben, a taxisblokád idején Barna Sándor, a főváros akkori rendőrkapitánya nem hajtotta végre a belügyminiszteri utasítást, és nem oszlatta fel a tüntetést. A rendőrség közlése szerint a kettős mérce alkalmazásának vádját azzal szeretnék elkerülni, hogy a rendőrség nem szól bele a politikába”- olvasható a hamis közlemény szerzőjének másik fő érve.
A hamis BRFK-közlemény, amely több ezer résztvevőt jósolt a pénteki hídblokádra, még egy csütörtöki sajtótájékoztatót is ígért a címzett médiumoknak.
A BRFK néhány órával később cáfolta a közleményt. „A BRFK feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda fogja kideríteni, hogy ki küldött a rendőrség címéről hamis közleményt”- mondta lapunk kérdésére Tafferner Éva, a BRFK szóvivője.
A rendőrség oszlatni fog
„Ha mégis sor került a hídblokádra, akkor a szükséges erőkkel, határozottan fogunk fellépni”- fogalmazott a szóvivő. A rendőrség jogi álláspontja nem változott: a pénteki blokádot spontán demonstrációként kezelik, amiről a gyülekezési törvény egészen pontosan rendelkezik, tehát nincs is mérlegelési lehetősége a rendőrségnek. Egy brüsszeli döntés Magyarországon nem jogforrás, amíg nincs törvénybe iktatva, addig az itthoni jogszabályok irányadóak. „A tiltott demonstrációt a rendőrség fel fogja oszlatni”- tette hozzá a szóvivő.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentést már megkapta, de feljelentés-kiegészítést rendelt el, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező 15 napban még információt gyűjt az álközleményről. Az NNI csak ezután dönti el, hogy nyomozást indít-e, és ha igen, milyen ügyben- mondta Horváczy Emese, a nyomozó iroda szóvivője.
„Az európai jogrendbe a német alkotmánybíróság döntései által megalapozott szemlélet épül be, amely szerint lehetőleg be kell jelenteni a tüntetést, de ha annak spontán és békés jellege van, akkor indokolatlan a beavatkozás” – mondta a Hírszerzőnek Schiffer András ügyvéd. A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint mind a spontán, mind a békés jelleg kulcsfontosságú, hiszen a polgároknak joguk van azonnali eseményekre ily módon reagálni.
A kuruc akciója azonban valószínűleg nem ilyen eset – mondta Schiffer András, hiszen az nem spontán, „ha egy hete tudom, hogy meg fogom bénítani a várost”, a szervezőknek megvolt a lehetőségük arra, hogy bejelentsék a megmozdulást. A rendőrség joggal avatkozik be pénteken, hiszen a magyar jogszabályoknak elsőbbségük van az uniós joggal szemben – mondta lapunknak a jogvédő, hozzátéve: „az kétségtelen, hogy a magyar jogszabályok nem mindenben felelnek meg az uniós sztenderdnek.”
(Forrás: Hírszerző, FH)
