Németországban először emlékeztek meg a RAF áldozatairól
Népszabadság * Dési András * 2007. október 26.
Ifjú látogató a RAF-kiállításon
Kép: REUTERS – Tobias SchwarzA kinagyított arcképek többségében rendőrtiszteket, valamint nagyvállalatok és bankok vezetőit ábrázolják. A társadalmi különbségek igen nagyok, mégis közös a sorsuk: valamennyien a híres-hírhedt szélsőbaloldali terroristacsoport, a Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion, RAF) áldozatai.
A RAF véres nyomot hagyott az egykori NSZK történetében, a szövetségi köztársaságban azonban csak most emlékeztek meg először, hivatalos állami keretekben valamennyi – szám szerint harminchét – áldozatról, akiket a terroristák meggyilkoltak.
A berlini Deutsches Historisches Museumban tartott megemlékezésre nemcsak magas rangú politikusok, munkaadói szövetségek képviselői jöttek el, hanem az áldozatok családtagjai is.
– Az áldozatok sokáig úgy jelentek meg a közvélemény előtt, ahogy a terroristák látták őket. A rendőrség és az igazságszolgáltatás túlságosan a tettesekre összpontosított, a gyilkosok voltak a reflektorfényben – mondta önkritikus hangvételű beszédében Brigitte Zypries szövetségi igazságügy-miniszter a megemlékezésen.
Még keményebben fogalmazott Norbert Lammert: a Bundestag CDU-s elnöke cinikus embergyűlöletnek nevezte, ahogy a még élő terroristák „egykorinak” nevezik magukat és igyekeznek tetteiket igazolni. Lammert azt is a RAF-osok szemére vetette, hogy nem segítik a még felderítetlen ügyek tisztázását. – Pont azok maradnak némák, akik valaha saját szüleiken kérték számon, hogy miért nem néztek szembe náci múltjukkal – tette hozzá, egyben bírálva a médiát, amely szerinte „valóságos sztárkultusszal övezi a kegyetlen gyilkosok bandáját”.
Németország az idén emlékezik a RAF legvéresebb kampányának, a Német Ősz harmincadik évfordulójára. Az 1977-es évre olyan súlyos terrorakciók borítottak fenyegető árnyékot, mint SiegfriedBuback szövetségi államügyész, Jürgen Ponto, a Dresdner Bank első emberének, Hanns MartinSchleyer, a Munkaadói Szövetség elnökének, valamint testőreinek brutális meggyilkolása. Az áldozatok családtagjai megköszönték az első közös megemlékezést, de szerintük a mai Németország még mindig adós. Öt felderítetlen RAF-gyilkosság változatlanul tisztázásra vár.
Az irány bizonytalan, valahol a közép és a baloldal között van. Az viszont biztos, hogy a német szociáldemokraták hétvégi hamburgi kongresszusukon nagy többséggel Kurt Beck pártelnök mögött fognak felsorakozni, s újraválasztják pozíciójában az 58 éves politikust.
Beck ugyan 2006 májusa óta vezeti Nyugat-Európa egyik legrégebbi szociáldemokrata pártját, elnökként azonban igazából mostanság kezdi el „kitalálni”, hogy milyen legyen az SPD a Gerhard Schröder kancellár nevével fémjelzett piros-zöld reformkorszak és két évvel a keresztény pártokkal kötött nagykoalíció után. A Rajna-Pfalz tartományt 1994 óta kormányzó, de az országos politikában eddig „vidékiként” lekezelt Beck inkább balra nyitna, de óvatosan a schröderi reformpolitika továbbfejlesztéséről beszél.
– Fellendülés mindenkinek – ez a mottója a hamburgi SPD-tanácskozásnak. A mottó félreérthetetlen utalás a néhai Ludwig Erhard kancellár és szövetségi gazdasági miniszter 1957-es Jólét mindenkinek című könyvére, amelyben a CDU-s politikus a szociális piacgazdaság alapelveit rakta le. A felmérések szerint a németek jelentős része úgy érzi, hogy a mostani gazdasági fellendülés „elmegy mellette”, Beck szerint a szociáldemokraták fő feladata, hogy e hiányt orvosolják. (D. A.)
