Népszabadság * Révész Sándor * 2007. október 24.
Mindenkinek igaza van, aki a bűnösök felelősségre vonását követeli, de senkinek nincs igaza, aki szelektíven követel. Kiirthatatlan tévképzet, hogy a bűnös rendőr és a bűnös polgár felelősségre vonása szemben áll egymással. Ellenkezőleg. Egymást feltételezi.
Ez a tévképzet nagyon régi, de igazából csak tavaly telítődött politikai tartalommal. Korábban ennek a tévképzetnek az volt a tipikus tartalma, hogy a bűnt pártolja az, aki a bűn üldözése közben (vagy ürügyén) embereket és embercsoportokat szétverő, megalázó, kényszervallató rendőrök azonosítását és szigorú felelősségre vonását követeli (egyébként sajnos az esetek túlnyomó többségében eredménytelenül). Sokan gondolkodtak így azok közül is, akiket tavaly fölháborítottak a rendőrök által elkövetett törvénysértések, függetlenül attól, hogy törvénysértőkkel vagy ártatlanokkal szemben követték el őket. Kérdés, hogy mennyi marad ebből a jogos fölháborodásból, ha nem politikailag hozzájuk közel álló tüntetők, hanem a tavalyi civil garázdálkodás főkolomposai által fasiszta buzgalommal mocskolt népcsoportok a rendőri törvénysértés áldozatai.
Igazuk van azoknak, akik azt mondják, felelniük kell azoknak a rendőröknek is, akik lehetővé tették, hogy beosztottjaik azonosíthatatlanul, bizonyíthatatlanul és így büntethetetlenül sértsék a törvényt, verjék a polgárt. De ezt az igazát tökéletesen elveszti az, aki emellett azt is követeli, hogy a verekedő, romboló, gyújtogató, sokmilliós kárt okozó, a rendőrök százainak sérülését okozó garázdálkodó bandákból ne azonosítsák és ne ítéljék el azokat, akiket a jogállam szabályai szerint lehet. Akik ezeket az eljárásokat minden distinkció nélkül koncepciósnak minősítik, és a megszüntetésüket követelik, azok jogállamban nem minősülhetnek jogvédőnek, és a jogállam barátaitól semmilyen erkölcsi támogatást nem kaphatnak.
A köztársasági elnöknek abszolút igaza van abban, hogy jogállamban a rendőrök által elkövetett törvénysértésnek különleges súlya van, és nem lehet belenyugodni abba, hogy ezek túlnyomórészt büntetlenek maradjanak, de annak is különleges súlya van, ha a rend őreit támadják meg és közintézményeket dúlnak szét. Az elnök úr sajnos úgy fogalmazott, mintha a kettő közül csak az egyiknek lenne különleges súlya – és ezzel szavainak súlyát csökkentette. Ez a súly bizony hiányzik a jogállam barátainak érvei mögül.
A jogállam barátai azt várják a köztársasági elnöktől, hogy segítsen megértetni minden polgárral, hogy törvénysértés nem ment törvénysértést, törvénysértőkkel szemben sem lehet büntetlenül megsérteni a törvényt, és az egyik törvénysértés bagatellizálásával nem lehet a másik jelentőségét hangsúlyozni. A bűn lefokozása csak a bűn lefokozását igazolja.
