Az igazság és az őszinteség napjának nevezte október 23-át Kóka János, az SZDSZ elnöke a párt megemlékezésén, kedden, a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában; a politikus az ügynökakták megnyitásáról és a titoktörvény újraírásának szükségességéről is beszélt.
Kóka János méltatta a fiatal forradalmárokat és arról is megemlékezett, hogy Magyarország akkor sem feledte a forradalmat, amikor arra nem volt szabad, sőt egyenesen tilos volt emlékezni.
A politikus szerint „különösen ma, különösen a halott hősök sírjánál nincs helye a mellébeszélésnek”. Emiatt megkerülhetetlennek nevezte, hogy az egy évvel ezelőtt történekről beszéljen.
Mint közölte: egy éve nem sikerült elég határozottan elmondaniuk, hogy a főváros utcáin zajló illegális tüntetések és randalírozások ijesztőek és felháborítóak, de az erőszakot sem lehet válogatás nélkül alkalmazni.
„Tavaly egyértelmű tiltakozással kellett volna élnünk, nem csak az illegálisan tüntetők és a randalírozók, de a rendőri erőszak ellen is” – mondta Kóka János.
A pártelnök a megemlékezés közben arra is felhívta a figyelmet: nem szabad hagyni, hogy a kommunizmus maradványai beépüljenek a demokráciába. Ennek kapcsán az ügynökakták megnyitásáról beszélt, mert szerinte a megfélemlítettek és a megfigyeltek által vállalt szellemiség változtatta meg Magyarországot. „Írjuk újra a titoktörvényt is, hogy a nyilvánosság védelmében cselekvő civileknek, újságíróknak soha többé ne kelljen rettegnie a büntetőeljárástól” – szólt hallgatóságához.
Az SZDSZ elnöke elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte, hogy ma Magyarországon van olyan képviselő, aki nyilaskereszteseknek tartja a forradalmárokat. Ugyanígy képtelen azt is elfogadni, hogy egy másik képviselő a nyilaskeresztes jelképek alatt összegyűlteket 56 örökösei közé sorolja.
Kóka János a forradalom sokszínűségét jellemezve úgy fogalmazott: tagjait sok minden elválasztotta egymástól, de, aki bármelyiket megpróbálja kiretusálni a történelemkönyvek lapjairól, az éppen a legfontosabbat, a nemzeti összefogást próbálja feledtetni. Ő maga úgy gondolja, hogy saját generációjának és az utána következőknek is ezt kell megtanulniuk, képesnek kell lenniük a megegyezésre.
A szintén a párt nevében felszólaló Hodosán Róza arról beszélt, hogy a mártírok előtti főhajtással és virágok elhelyezésével jelzik, vállalják 56 örökségét és büszkék arra, hogy annak a nemzetnek lehetnek tagjai, amely ilyen dicsőséges harcot vívott a szabadságért és a demokráciáért. Szavai szerint a rendszerváltás után viszont a politika új hamisságokkal, új harsogó gyűlölködéssel telepedett rá az ünnepre, és ebben a zajban az értetlenség csendje honol, mint egykoron.
A beszédek után az SZDSZ 56-os tagozata koszorúzott, a résztvevők virágokat helyeztek el az 56-os áldozatok közös emlékhelyén.
