Népszabadság * Nyilas Gergely * 2007. október 19.
Groznij egyik elektromos boltjában belbiztonsági katona hallgatja Putyin beszédét
Kép: REUTERS – Said TsarnayevSzociális biztonságot, növekvő fizetéseket, erősödő hadsereget, politikai stabilitást ígért Vlagyimir Putyin a választókkal folytatott háromórás televíziós párbeszédében.
A tegnapi volt az orosz elnök hatodik, és hivatalosan utolsó ilyen jellegű fellépése az alkotmány szerinti májusi leköszönése előtt.
Putyin politikai jövőjét a vártnál kevesebb kérdés firtatta, noha az orosz politikai élet központi kérdése, hogy hatalmon marad-e valamilyen módon a jövőben is. A decemberi parlamenti választásokon az Egységes Oroszország (JeR) listavezető helyét pártonkívüliként a közelmúltban elfoglalt államfő egy kérdésre válaszolva elmondta: ez a párt az, amely az 1990-es évek felelőtlen populista ígéreteket tevő parlamentje után biztosította a törvényhozás érdemi munkáját.
Egyébként is visszatérő elem volt a „90-es évek ostorozása: elértéktelenedett nyugdíjak, „elprivatizált”, ma már hiányzó óvodák jellemezték az időszakot. Szemben a jelenlegi gazdasági sikerekkel, amelyeket Putyin a hazai termék az idén már 7,7 százalékos növekedésével, a 130 milliárd dollárosra duzzasztott stabilizációs alappal, a 424 milliárd dolláros valutatartalékkal, a nyugdíjak 21 és a fizetések 14 százalékos reálnövekedésével támasztott alá.
A telefonon, interneten, SMS-ben és tizenkét város teréről – Vlagyivosztoktól a dagesztáni Votlihon át Kalinyingrádig – közvetlenül feltett kérdések zömmel szociális jellegűek voltak, a Szocsiban 2014-ben tartandó téli olimpia, az észak-kaukázusi helyzet és kevés külpolitikai kérdés mellett. Utóbbi kapcsán Putyin elmondta: Washington az olajlelőhelyek érdekében vív kilátástalan harcot Irakban a „nép ellen”, így szükséges lenne közölni a kivonulás dátumát.
A kapcsolási helyszínek között volt a pleszecki űrbázis is, ahonnan a közvetítés előtt egy Topol ballisztikus rakétát is kilőttek. Putyin jelezte, hogy jövőre még egy atom-tengeralattjáró építésébe kezdenek, s hogy 2012-2015 között ötödik generációs harci gépeket rendszeresítenek. Az elnök figyelmeztette Washingtont, ha Oroszország érdekeit figyelmen kívül hagyják, akkor konkrét válaszlépéseket tesznek az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek európai telepítésére. A lépéseket már előkészítették, de ezeket nem részletezte. A kérdésben – mint Putyin említette – folynak egyeztetések, s úgy tűnik, Washington elgondolkodott az orosz javaslatokon.
„Ígérem” – ez volt a kulcsszó Putyin válaszaiban, amelyek a korrupció elleni küzdelemről, az elmúlt évtizedben elmaradt nyugdíjak pótlásáról és az infrastruktúra fejlesztéséről szóltak.
Izraelt aggasztja Moszkva és Irán kapcsolata
Két nappal Vlagyimir Putyin teheráni látogatását követően Moszkvába érkezett az izraeli kormányfő. Ehud Olmert gyors látogatásának legfőbb oka szakértők szerint az, hogy világossá váljon Moszkva álláspontja a nyugati vélemények szerint katonai célokat rejtegető iráni atomprogramról. Az orosz fél többször hangsúlyozta, hogy egyetért az iráni program átláthatóvá tételéről, ám nincs egyetlen bizonyíték sem arra, hogy a polgári projekt – amelyben Oroszország is részt vesz a busehri atomerőmű évek óta elhúzódó építésével – atomfegyver előállítását célozná.
– Oroszország az egyetlen állam, amely segíti Iránt békés programjában – jelentette ki Putyin Teheránban, a Kaszpi menti államok konferenciáján. (A kijelentés nem volt váratlan, miután Irán megítélésében nem közeledtek az álláspontok Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter múlt heti moszkvai látogatásán sem.)
A Haarec izraeli napilap tegnap idézte Simon Perez államfőt, aki szerint számos titkosszolgálat megerősíti, hogy az iráni program atomfegyverre irányul, „még akkor is, ha erről Putyin nincs meggyőződve”. A lap szerint Olmert Moszkvát arra kéri, gyakoroljon nyomást Teheránra, hogy a Perzsa-öböl menti állam állítsa le urándúsítási programját. (Moszkvai tudósítónktól)
