Kultúra 2007-10-15 22:27
Nagyszeben ötvenhét ránctalan arca
Kiállítás
A régi városkép nem tér vissza soha (Forrás: Nagyszebeni Brukenthal Múzeum)
Ma látható utoljára az a tárlat a budapesti Közép-európai Kulturális Intézetben, amelyet szeptember 27-én nyitottak meg. Az Európa kulturális fővárosa címet birtokló városról, az erdélyi Nagyszebenről szól, és ötvenhét fotót tár a nagyközönség elé.
Aki még nem járt Nagyszebenben, azaz németül Hermannstadtban, vagy románul Sibiuban, sürgősen látogasson el a pompás, hangulatos városba, vagy nézze meg a Közép-európai Intézet tárlatát. Az egykori szászváros lakosságának nagy részét ma már románok adják, de jelen van a német ajkú lakosság maradéka, és egy-két százalékot elérő magyar kisebbség is. A nagyszebeniek lázasan és rohamtempóban készülődtek az Európa kulturális fővárosa címre, az óta, hogy kiderült: megkapták 2007-re. Példás módon újjáépítették, restaurálták épületeiket, városukat, bárki megirigyelheti. Volt is mit helyrehozni, hiszen Nagyszeben építészeti öröksége bőséges.
A Közép-európai Intézet kiállításán a nagyszebeni Brukenthal Múzeum saját anyagaiból is válogattak fotókat, így korabeli állapotában nézhetjük meg a város utcáit, fontos, régi épületeit, például a Hazugok hídját, a Brukenthal Múzeumot, vagy a mai polgármesteri hivatalt, a katolikus templomot.
A régi fotók után jönnek a mai, felújításról árulkodó képek, ezeken zegzugos utcácskákat, sikátorokat, összefonódó, szinte egymásba épülő házakat, tetőrengeteget láthatunk. Életképekben sincs hiány: Nagyszeben újra régi fényében áll, emberek nyüzsögnek a piacon, az utcaközökben.
Megjelenik a nehéz boltozatával a Nagypiacra néző mai Művészetek Háza, látható a ritka magas harangtornyú evangélikus templom is. Mindenképpen érdemes felmenni a harangtoronyba, mert páratlan kilátás nyílik a városra, de a magassági félelemmel küszködőknek nem ajánlott, mert igen vékony lépcsők vezetnek fel a nagyharangig.
A kiállításon jó néhány fotó látható a Történelmi és a Gyógyszerészeti Múzeum belső tereiről is; van kép a zsinagógáról, az ortodox székesegyházról, szélmalmokról és egy több száz éves védőbástyáról.
Zalka Szilvia
