Precedensértékű lehet, ha egy nem régiben létrehozott európai uniós jogintézmény segítségével sikerül Lengyelországban bíróság elé állítani az Oxfordban élő sztálinista ügyésznőt. A lengyel Helena Wolinska-Brus 1950 és 1953 között a Varsói Katonai Főügyészség alkalmazottjaként többek között tizenhat olyan lengyel katonát juttatott önkényesen börtönbe, akik a második világháború alatt a Honi Hadsereg tagjaként védték hazájukat, sőt több politikai alapú halálos ítélet köthető a nevéhez. Még októberben megküldi a lengyel igazságügyi hatóság az úgynevezett európai letartóztatási parancsot Nagy-Britanniába.
Precedensper
Lengyelország már két ízben kezdeményezte a kommunista bűnök elkövetésével vádolt Wolinska kiadatását, ám a szigetország az asszony idős korára tekintettel ezt megtagadta. A mostani esetben – az új uniós jogintézménynek köszönhetően – nagyobb sikerrel járhat a varsói Nemzeti Emlékezet Intézet (IPN; a Magyar Történeti Hivatal megfelelője). Ha valóban sikerül Lengyelországban bíróság elé állítani a katonai ügyésznőt, akkor a jövőben több hasonló eljárás várható. Noha az európai letartóztatási parancsot a tagállamokat érintő súlyos bűncselekmények, például a kábítószer-kereskedelem leküzdése céljával hívták életre, az idén október elején Spanyolország ennek alapján adta ki Ausztriának a neonáci nézeteket valló, hatvanöt éves Gerd Honsikot. Őt az osztrák hatóságok kérésére Malagában vették őrizetbe. Kérdés, Wolinska esetében várható-e hasonlóan gyors eljárás. Az érintett magabiztosan nyilatkozott a lengyel sajtónak oxfordi villájában, nevetségesnek tartja a letartóztatási parancsot. Adam Bodnar, a Helsinki Bizottság varsói munkatársa hangsúlyozza, hogy a jogintézmény alkalmazását nem kifogásolja, hiszen nyilvánvalóan szimbolikus felelősségre vonásról lesz szó, nem pedig Wolinska börtönbe juttatásáról. Egyes elemzők szerint nem véletlen, hogy a precedens jellegű esetre az előrehozott parlamenti választások kampányfinisében érett meg a helyzet.
Megbicsaklott átvilágítás
A két évvel ezelőtt kormányra került nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) választási ígéretei között szerepelt a közelmúlt történelmének tisztázása, így a régóta halogatott átvilágítás rendezése és a Katonai Információs Szolgálat (WSI) fölszámolása. Ez utóbbi a pártok egyetértése mellett meg is történt tavaly szeptemberben. A WSI tevékenységéről szóló, csaknem háromszáz oldalas jelentést az idén februárban tette közzé Lech Kaczynski köztársasági elnök. Ebből kiderül, hogy a WSI vezetőit általában külföldön, többnyire a Szovjetunióban képezték ki. A nyolcvanas évek végén módszeresen épültek be a médiába és a szerveződő ellenzék sorai közé. Az idén április 15-én hatályba lépett ügynöktörvény azonban megosztotta a közvéleményt. Neves újságírók egy csoportja nyílt levélben mellette, míg sokan ellene foglaltak állást. Ellenzői a törvény hatálybalépését követően rögtön az alkotmánybírósághoz fordultak az átvilágítandók túl széles köre és személyiségi jogi aggályok miatt. A testület egy hónappal később több ponton alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt. Az indoklás kiemeli, hogy az átvilágítás nem lehet a bosszú eszköze, csak egyetlen célja ismerhető el: kiszűrni a demokrácia és a jogállamiság veszélyeztetőit. Több alkotmányjogász szerint a jelenlegi átvilágítási törvény halott, teljesen újat kell írni. A köztársasági elnök ennek szellemében a parlamenti pártok képviselőit májusban találkozóra hívta, az összejövetel célja közös álláspont kialakítása volt. Az is fölvetődött, hogy az állambiztonsági hivatal összes iratát bárki számára hozzáférhetővé teszik. A folyamat azonban itt elakadt. A nyári kormányválság, majd ősz elején a parlament feloszlatása azonban elterelte a figyelmet az ügynöktörvényről, annak módosításáról. További sorsát nagyban befolyásolja az új szejm összetétele.
Esélylatolgatás
A parlament jövőbeli képe még bizonytalan. A nemrég ismertetett közvélemény-kutatások szerint a Jog és Igazságosság, a Kaczynski fivérek pártja egyedül is megszerezheti a kormánytöbbséget. Korábban is valószínűsíthető volt, hogy október 21-én a PiS kapja a legtöbb szavazatot, azonban kormányt csak a nemzeti liberális Polgári Platform alakíthat majd a baloldalt tömörítő pártokkal. Sok múlik azon, hogy hányan mennek el szavazni, a csekély részvétel elemzők szerint a PiS-nek kedvez. Könnyen előfordulhat, hogy csak a három nagy párt kerül be a törvényhozásba.
Kovács Orsolya Zsuzsanna, történész
