Az ügyészség szerint törvénysérto a Magyar Gárda Egyesület muködése, míg a szervezet elnöke könnyen orvosolható jogi anomáliákról beszél csupán. Ettol függetlenül készül a Jobbik által életre hívott egyesület arra, hogy október 21-én mintegy 600 újabb tagját gárdistává avassa. Ha a szervezet rövid idon belül nem állítja helyre a törvényes muködésének feltételeit, a bíróság akár a feloszlatásáról is dönthet, mint tette a Vér és Becsület Egyesület esetében.
Jogsérto a Jobbik által alapított Magyar Gárda Egyesület muködése, állapította meg a Fovárosi Foügyészség – tudta meg lapunk. A hamarosan újabb hatszáz tagját gárdistává avató egyesület muködésének törvényessége tárgyában szeptemberben kért vizsgálatot Kovács Tamás legfobb ügyész, miután „bejelentések érkeztek, hogy a szervezet honlapján olyan feladatokat jelölnek meg, melyek nem felelnek meg az alapszabályának.”
– A Magyar Gárda tevékenységét az ügyészség nem függesztette fel, bár valóban megállapított néhány „jogi anomáliát” – ismerte el az egyesület és az azt életre hívó Jobbik elnöke. Vona Gábor lapunknak elmondta, hogy az ügyészség a Magyar Gárda Egyesület alapszabálya és a Magyar Gárda Mozgalom alapító nyilatkozata között talált ellentmondást, de ez „könnyen orvosolható”. Az avatás után összehívja az elnökséget és megteszik a törvényesség érdekében szükséges lépéseket, valószínuleg a tevékenységi kör módosításával – ígérte.
– Az ügyészség nem függesztheti fel az egyesületet, mert erre nincs jogosítványa, azt viszont megállapította, hogy törvénysérto a Magyar Gárda Hagyományorzo és Kulturális Egyesület muködése – mondta lapunknak a Fovárosi Foügyészség szóvivoje. Morvai Attila közölte: felszólalással éltek, hogy az egyesület az alapszabályában meghatározott céloktól eltéro és ezzel az egyesületi törvénybe ütközo tevékenységével hagyjon fel. A Magyar Gárda Egyesület muködése azért jogsérto, mert deklarált célja „nincs összhangban” a Magyar Gárda Mozgalom tevékenységével – mondta. Példaként említette, hogy az egyesület céljai között nem szerepel a rend- és polgári védelmi feladatokban való részvétel, melyet a mozgalom céljai között nevesít.
Az egyesület vezetojének 30 napon belül kell az ügyészség felszólalását elbírálni. A további intézkedések attól függnek, hogy az egyesület hogyan tesz eleget az ügyészségi felszólalásban foglaltaknak. Az ügyészség a bírósághoz is fordulhat a törvényes muködés helyreállítása érdekében, a bíróság pedig – végso esetben – dönthet a szervezet megszüntetésérol. Ez történt 2005 oszén a Vér és Becsület Egyesülettel, melyet feloszlattak.
Lengyel Tibor
Papíron a másik árpádsávos alakulat is „kulturális” volt
A Magyar Gárdához hasonlóan nevében és alapító nyilatkozatában a Vér és Becsület is kulturális egyesületként határozta meg magát. Utóbbit 2005 októberében oszlatták fel. Ezt a Fovárosi Foügyészség azért kérte a bíróságtól, mert az egyesület tagjai az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és a nemzetközi jogba ütközo módon újfasiszta nézetekkel azonosultak, azokat képviselték. Bár az egyesület eroszakos cselekményt nem követett el, a bíróság megállapította, hogy az emberi méltóságot sérto véleménynyilvánítása „alkalmas lehet gyulöletkeltésre, s mint ilyen, alkotmányos védelemben nem részesülhet”. A Vér és Becsület tagjai katonai bakancsokban és árpádsávos zászlókkal vonultak fel, s rendszeresen megemlékeztek a „Becsület Napján” a második világháborúban 1945. február 11-én a budai Várból kitörést megkísérlo német és magyar katonákról.
