Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap Tel-Avivban kezdte meg négynapos közel-keleti körútját, amelynek célja a november végére tervezett izraeli-palesztin békekonferencia előkészítése.
Megérkezésekor Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter nyomatékosan kijelentette, hogy jelenlegi látogatásától nem várható áttörés, mert a tárgyalódelegációk egyeztetései még folynak, de tájékoztatást vár a fejleményekről. Hozzátette, hogy ha az egyeztetések nem haladnak a tervezett ütemben, javaslatokat is elő fog terjeszteni.
A megoldásra váró problémák közül a legfontosabbak: Jeruzsálem státusa, a palesztin menekültek visszatérésének joga és a két állam határainak kijelölése. A feleknek közös nyilatkozatban kellene javaslatokat tenniük a rendezésre, hiszen az amerikai Marylandbe tervezett békekonferencia sikere érdekében elengedhetetlen, hogy álláspontjuk már az előkészítő fázisban is közeledjen.
A siker másik alapfeltétele az, hogy Mahmud Abbasz palesztin elnök tekintélye ne szenvedjen csorbát. A Gázai övezetben kormányt alakító szélsőséges Hamasszal szemben Abbaszra úgy tekintenek Washingtonban, mint mérsékelt vezetőre és megbízható partnerre. A Hamasz kizárása számos elemző szerint kudarcra ítéli a jelenlegi erőfeszítéseket, és kedvező fordulatot csak az hozhat, ha a palesztin tárgyalóknak sikerül a legkritikusabb kérdésben, a menekültek visszatérésének jogáról áttörést elérniük.
Izrael azonban egyelőre az alapelveket és célokat akarja megfogalmazni, s közös nyilatkozatot csak a konferencia végeredményeként tart lehetségesnek. A palesztin elnöknek viszont a konkrétumok jelentik a tárgyalás feltételét. Abbasz kijelentette, hogy a palesztin állam megalakításához szükséges pontos napirend nélkül távol marad a konferenciától, ha nem tudja garantálni a békefeltételek betartatásához szükséges társadalmi támogatást.
Az iraki háború kudarcai és az iráni atomprogram előrehaladása miatt a konferencia sikere a Bush-kormányzatnak rendkívül fontos. Így történhetett, hogy az amerikai külügyminiszter figyelmeztette a tel-avivi vezetést: tartózkodjon minden olyan lépéstől, amellyel a megegyezést nehezítheti. Rice azért használt szokatlanul kemény hangnemet, mert az izraeli hatóságok kedden elrendelték száztíz hektárnyi palesztin föld kisajátítását Jeruzsálem környékén.
Az amerikai és izraeli aggodalmak súlyosságát mutatja, hogy Izrael szeptember elején egy szíriai katonai létesítményt is bombázott, amelyről műholdfelvételek alapján azt feltételezték, hogy atomreaktor. A lépés egyúttal megosztotta a washingtoni vezetést, mert a titkosszolgálati jelentések alapján Szíria atomprogramja még egyértelműen kezdeti stádiumban van, és a feltételezett észak-koreai segítséggel is csak évek múlva lesz képes nukleáris fűtőanyag előállítására. Egyes elemzők a bombázás hátterében Iránnak szóló figyelmeztetést sejtenek.
A Bush-kormányzat közel-keleti politikájának tehát minden eddiginél nagyobb szüksége van a sikerre. Rice a körútján ezért a környező arab országok támogatását is biztosítani akarja. Ramallahban Mahmud Abbasz palesztin elnökkel egyeztet, holnap Kairóba utazik, onnan pedig Londonba, ahol Abdullah jordán királlyal lesz találkozója.
SB
