A 63 évvel ezelotti nyilas hatalomátvételre, a vészkorszak több százezer áldozatára emlékeztek tegnap a parlamentben. Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezeto-helyettese napjainkra utalva úgy fogalmazott, választani kell a polgári politika és az újnyilasokkal való közösségvállalás között. Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt hangsúlyozta, a demokrácia legfontosabb fokméroje, hogy nincs összekacsintás a szélsoségesekkel. Budapesten, a Vörösmarty utcában emléktáblát helyeztek el a hajdani Collegium Josephinum falán, ahol a nyilas terror idején az apácák több zsidó gyermeket és felnottet mentettek meg.
Bán István emlékezik megmentoire, a Szuz Mária Társasága szerzetesrend apácáira a hajdani Collegium Josephinum épülete elottFotó: Szalmás Péter A nyilas terror áldozatairól emlékezett meg tegnap Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezeto-helyettese napirend elott a parlamentben. A politikus idézett Márai Sándor író naplójából egy, a nyilas hatalomátvételrol szóló szöveget és Bosnyák Zoltán antiszemita újságíró cikkébol, aki a zsidókkal való leszámolásról írt. Gusztos szerint a magyar nemzet feladata szembenézni saját történelmével, hibáival, tragédiáival és levonni a következtetést. Elfogadhatatlan – jelentette ki -, ha valakik közös sajtót tartanak fenn a szélsoségesekkel, együttmuködnek velük az önkormányzatokban. Választani kell a polgári politika és az újnyilasokkal való közösségvállalás, Márai és Bosnyák között – mondta Gusztos.
Az oktatási és kulturális miniszter szerint az évfordulón meg kell említeni azt is, hogy voltak, akik szóval vagy tettel fölléptek a rémuralom ellen. Hiller István közölte, az EU-ban a demokratikus politikai erok és a politikával egyébként nem foglalkozó demokrata emberek föllépnek a szélsoségesek ellen, nem muködnek együtt velük. Hozzátette, a demokrácia legfontosabb fokméroje, hogy nincs összekacsintás a szélsoségesekkel.
A Fiatal Baloldal mint Magyarország legnagyobb baloldali ifjúsági szervezete az évforduló alkalmából közleményben tudatta, elkötelezett az antifasiszta értékek mellett. egyebek közt úgy fogalmaznak: a nácik hazai szálláscsinálói, a nyilasok mintegy 15 ezer, Budapesten rekedt, zsidónak minosített embert gyilkoltak meg, és jelentos számban pusztítottak el antifasiszta ellenállókat. A Fiatal Baloldal ezért nemzeti minimumnak tekinti a náci gondolatok és hagyományok megalkuvás nélküli elutasítását. Elutasítják továbbá a fekete egyenruhák, az árpádsávok és a bakancsok hagyományát. „Bunösnek tartjuk azokat, akik emléket állítanak az eroszaknak és a pusztításnak. Vádoljuk oket, amiért szellemi és sorsközösséget vállalnak a 63 évvel ezelotti gyilkosokkal és cinkostársaikkal! – áll a FIB közleményében.
Budapesten, a Vörösmarty utcában emléktáblát helyeztek el a hajdani Collegium Josephinum falán, ahol a nyilas terror idején az apácák több zsidó gyermeket és felnottet mentettek meg. A túlélok tisztelegtek így a Szuz Mária Társasága katolikus szerzetesrend és az alapító fonökno, Ván Zsuzsanna emléke elott, aki a Jad Vasem Intézettol 1991-ben embermento tevékenységéért a Világ Igaza kitüntetést, 1995-ben pedig Bátorságért érdemjelet kapott.
Népszava-összeállítás
Emléktábla a kapu mellett
A Vörösmarty utca 34/A ma ügyészségi épület. Nem véletlen, hogy Bán István sem a kapun kívül, sem azon belül nem igazán tudja felfedezni a 63 esztendovel ezelotti Collegium Josephinumot, amelyben kilencesztendos gyerekként hónapokat töltött. Az udvar is kisebb lett, a nagy vasajtó eltunt. Társainak, a hozzá hasonlóan zsidó származású gyerekeknek és a Szuz Mária Társaság nevelo apácáinak az arcára sem emlékszik már. Igen hamar leterelték oket a pincébe, hogy az ötven gyerek ott vészelje át a nácik kegyetlenkedéseinek utolsó rohamát, amikor már nem a haláltáborba vitt az út, hanem az azonnali kivégzéshez. Unokahúgát például anyjával és nagyszüleivel együtt a Stefánia úton lotték tarkón. A Kaliforniában élo mérnök a bazilikával szemben lévo, Vekerle Sándor nevét viselo utca ötszobás házában, orvos szülok gyermekeként kezdte meg gondtalan életét, aztán egyszer csak édesapja négy rózsaszín fiolával állt elo. Édesanyjának, kis húgának, vagyis hát mind a négyüknek meg kellett volna inni a tartalmát, hogy ami a sárga csillaggal jelölt épületen túl várhat rájuk, ne éljék meg. A hírek szerint másnap vitték volna oket is a gettóba. Aztán minden másképp történt. Az éj leple alatt a Teréz körúti plébánián vagy 30 zsidó származású felnottet és gyereket átkereszteltek katolikussá. Így kerülhetett a kisfiú a Collegium Josephinumba, ahol az oroszok bejöveteléig vigyáztak rá.
Az osz hajú férfi botra támaszkodva mondja, nemrégiben tudta csak meg, hogy az apácák kertjének lábszomszédságában a nyilasok pártszékháza húzódott. Az a bizonyos vasajtó, amit most hiába keresett, oda nyílt, tehát az Andrássy út 60. karnyújtásnyira volt a kollégiumtól. Akkor, gyerekként nem fogta fel ennek a földrajzi elhelyezkedésnek a jelentoségét: az apácák e borzalmas veszély árnyékában óvták, gondozták oket. Nem fogta fel, pedig talán az élete múlt rajtuk. Egyébként, ha muegyetemi évfolyamtársaihoz Budapestre jött, neki-nekiindult, de hiába kereste az utcát, illetve a Szuz Mária Társaság épületét. Azokból a hónapokból két fotója van: az egyiken ministrál, a másikon ül a tanszobában. Három gyermekének és nyolc unokájának mindez már történelem.
Szabó Iréne
