Levélben kér tájékoztatást Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől az előző parlamenti ciklusban felállított, a holokauszt roma áldozatainak nemzetközi és hazai kárpótlását vizsgáló országgyűlési bizottságról az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) – közölte ifj. Bogdán János, az OCÖ szóvivője hétfőn az MTI-vel. Gusztos Péter, a bizottság társelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a testület jelentés elfogadása nélkül fejezte be munkáját.
Az OCÖ, mivel az utóbbi időben egyre többet hallani a roma kárpótlással kapcsolatos visszaélésekről, fontosnak tartja, hogy tájékoztatást kérjen Szili Katalintól arról: létezik-e még a vizsgálóbizottság, készített-e jelentést a testület – mondta ifj. Bogdán János, majd hozzátette: az OCÖ nem találkozott ilyen bizottsági dokumentummal.
Hangsúlyozta: az országos önkormányzat nem szeretné, ha a magyarországi cigányság kollektív bűnösként tűnne fel a kárpótlási ügyben, ezért fontos, hogy az esetek összes résztvevője legyen felelősként megnevezve.
A Roma Sajtóközpont korábban arról adott hírt, hogy a rendőrség szerint a kárpótlási ügynek több száz gyanúsítottja van országszerte.
Az osztrák és a magyar kormány között 2000. október 24-én létrejött megállapodás alapján az Osztrák Megbékélési Alapon keresztül a második világháború idején Ausztriába hurcolt roma származású személyek számára kárpótlásra nyílt lehetőség.
Az Osztrák Megbékélési Alap által folyósított kárpótlással összefüggésbe hozható bűncselekmények miatt a fővárosban és számos megyében folyik nyomozás.
A holokauszt roma áldozatainak kárpótlásával foglalkozó vizsgálóbizottságot 2003 decemberében hozták létre. A nyolctagú bizottságba három-három tagot az MSZP és a Fidesz, egy-egy tagot pedig az SZDSZ és az MDF képviselőcsoportja delegált.
A testületet létrehozó országgyűlési határozat 24 kérdés megválaszolását adta feladatul, például, hogy vizsgálják meg, hány személy nyújtotta be kárpótlási igényét és hány igénylőt elégítettek ki, mely roma szervezeteket terheli felelősség az átláthatatlan és kezelhetetlen magyarországi roma kárpótlásért, és alkalmas-e a kárpótlási rendszer az erkölcsi elégtétel megadására.
Az interneten elérhető Parlamenti Információs Rendszer szerint a vizsgálóbizottság 2006. május 15-én megszűnt.
Gusztos Péter (SZDSZ), a testület volt társelnöke az MTI-nek elmondta: a bizottság sok meghallgatás után jelentés elfogadása nélkül fejezte be a munkáját.
A bizottság nem tudott volna mást tenni, ha készít egy jelentést, minthogy az ülésen elmondottakat összefoglalja – jegyezte meg.
Ennek egyik oka – mint mondta -, hogy az ügy egyik nemzetközi szereplője, a svájci székhelyű nemzetközi migrációs központ semmilyen módon nem volt hajlandó segíteni a bizottság munkáját. Ugyanakkor a bizottság nem avatkozhatott folyamatban lévő büntetőügyekbe.
Gusztos Péter közölte: a jelenlegi parlamenti ciklusban nem volt a bizottság munkájának folytatására irányuló javaslat.
MTI
