Várhatóan ma szavaz a parlament a polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) benyújtott módosításokról, amelyek – a kormány tervezetével együtt – megteremtenék a gyulöletbeszéd elleni eredményes fellépés lehetoségét. Így a jövoben a kisebbségben lévo személyek, illetve szervezeteik akkor is felléphetnek, ha a közösséget éri sérto megnyilvánulás. A zárószavazás október végére várható.
Mindössze három új bekezdéssel egészítené ki a kormány a polgári törvénykönyvet, hogy eredményessé tegye a gyulöletbeszéd elleni fellépést. A tervezethez benyújtott módosító javaslatról várhatóan ma szavaz a parlament.
Az eloterjesztés szerint a Ptk.-ban egy magyarázó szakasz kiegészítené a személyiségi jogsértés általános megfogalmazását. Így: „a személyhez fuzodo jog sérelmét jelenti különösen az a sérto megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyozodésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkezo, a társadalmon belül kisebbségben lévo körére vonatkozik”. Erre alapozva egy magát valamely kisebbséghez vagy csoporthoz tartozó személy a jövoben akkor is perelhetne a kisebbséget ért sérto kijelentés miatt, ha azt nem konkrét személynek címezték. (Jelenleg ilyen esetben nem léphetnek fel a közösség egyes tagjai. Ehhez az kell, hogy legyen a gyulöletbeszédnek konkrét sértettje.) A javaslat harmadik szakasza ezt a jogot adná meg azoknak a civil szervezeteknek, amelyek alapító okiratukban vállalták az adott kisebbség képviseletét. Az egyének által indított perekben megítélt kártérítést a pert indító személy kapja, ha szervezet perel és a javára ítélnek, a bíróság a kártérítést közérdeku bírság formájában szabja ki.
A javaslat célja – a Legfelsobb Bíróság igényével azonosan – az, hogy a Ptk. módosításával elhárítsa azt az értelmezési problémát, amely megakadályozza a gyulöletbeszéd elleni eredményes polgári jogi igényérvényesítést. Ez összhangban van azzal, hogy az elokészítés alatt álló új polgári törvénykönyv alapveto igénye az emberi méltóság védelme, illetve az egyenlo bánásmód követelményének érvényre juttatása.
Mint arról beszámoltunk, összesen majdnem fél tucat javaslat született a gyulöletbeszéd visszaszorítására, a kormány javaslata a legkésobbi a sorban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus végén, a Magyar Gárda megalakulása ügyében összehívott ötpárti nemzetközi tájékoztatón beszélt eloször a tervezetrol. Nyár elején a Legfelsobb Bíróság (LB) elnöke, Lomnici Zoltán a Mazsihisz vezetoivel tett közös javaslatot ugyancsak a Ptk. módosítására. Ok is azt akarták elérni, hogy a sérto megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védo szervezet, illetve a csoport bármely tagja felléphessen. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetojogi szankciók megteremtését is szorgalmazza. Az LB és a Mazsihisz javaslata az ügyészségnek is lehetoséget teremtett volna a gyulöletbeszéd elleni polgári jogi fellépésben. A szaktárca ugyanakkor úgy vélte, mivel polgárjogi igényrol van szó, amíg van olyan magánjogi szereplo, aki fel tud lépni a jogsérelemmel szemben, addig nincs szükség az ügyészségre. Áprilisban, a holokauszt-emléknapon szocialista képviselok kezdeményezték ismét, hogy a Btk. írja elo a gyulöletbeszéd büntethetoségét. A szocialisták 2003-ban is megpróbálkoztak egy hasonló javaslattal, amit az Alkotmánybíróság 2004-ben elvetett. Egyelore nem tudni, mi lesz a sorsa annak az eloterjesztésnek.
Markotay Csaba
Bírál a TASZ
Szakmailag elhibázottnak tartja a gyulöletbeszéd szankcionálására kidolgozott javaslatot a Társaság a Szabadságjogokért nevu szervezet. Schiffer András ügyvivo a Ptk. tervezett módosítását „pártpolitikai célokat szolgáló barkácsolásnak” tartja. Szerinte aggasztó, hogy a javaslat tág teret nyújt a jogintézménnyel visszaélésre, miután a gyulöletbeszéd megítélésében nincs társadalmi konszenzus.
