Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. október 12.
Szerelem és árulás, urak és rabszolgák, férjek és feleségek drámája – a Róma a hősi idők krónikája. Elrepít minket a Római Köztársaság bukásának és a császárság születésének idejébe.
Megérkezett az Emmy-díjas Róma című drámasorozat második, egyben befejező évadja tíz vadonatúj epizóddal! A sorozatban végigkövethetjük a Római Köztársaság bukásának és a birodalom születésének, illetve felemelkedésének történetét.
Az első évad 2006-ban került bemutatásra az HBO közép-európai régiójában. A sorozatot az HBO saját gyártású produkciói közül az eddigi legtöbb, szám szerint négy Emmy-díjjal jutalmazták: elnyerte a „legjobb jelmez”, a „legjobb fodrász”, a „legjobb művészeti rendezés egykamerás sorozatok kategóriájában”, és „a legjobb vizuális effektek, minisorozatok, film vagy egyéb kategóriában” díjakat; ezeken kívül még további négy jelölést is kapott.
A Róma ezen túlmenően két Golden Globe-jelöléssel is büszkélkedhet: „Legjobb televíziós sorozat a dráma kategóriában”, illetve Polly Walkert jelölték a „Legjobb színésznői alakítás a drámai televíziós sorozat műfajában”.
A kereszténység hajnala előtt fél évszázaddal, Róma a világ leggazdagabb városa volt, kozmopolita metropolisz egymillió lakossal – egy terjeszkedő birodalom középpontja. A Római Köztársaság létrejöttének alapja a megosztott hatalom és heves versengés – a köztársasági államforma mindenki számára védelmet nyújtott az abszolút hatalom birtoklásától. A Római Köztársaságban egyszerű közemberekből is válhattak katonák, akikből nemzeti hősök, vagy akár a köztársaság vezetői is lehettek. De ahogy az uralkodó osztály egyre jobb módúvá, végül tékozlóan gazdaggá vált, a korrupció és kicsapongás szétrombolta a köztársaságot. A régi spártai fegyelem és társadalmi egység értékei az osztályok között szakadékot ástak.
„Az emberi természet soha nem változik” – mondja a társalkotó, író-producer, Bruno Heller. „A ma emberének problémái ugyanezek – bűnözés, munkanélküliség, betegségek, küzdelem a társadalmi mobilitásért és a ránk nehezedő nyomás, hogy egy bizonytalan társadalomban megtartsuk a saját helyünket.” Az HBO és a BBC közös produkciója John Milius, William MacDonald és Bruno Heller alkotása.
A stílszerűen Rómában, a világ legnagyobb álló díszletével, öthektárnyi területen, a Cinecitta Filmstúdióban forgatott sorozat új évadja az előző évad történetfüzérét folytatja. Julius Caesar halála utáni időkben járunk. Az új epizódokban még az első évadban látottaknál is több intrika és feszültség várható (ez tette oly sikeressé a sorozatot mind a kritikusok, mind a nézők körében).
„Ezekben az időkben Rómában a könyörületesség gyengeség volt, a kegyetlenség erény. A becsület, az embereknek saját magukhoz és a családjukhoz való hűség – ezek számítottak. A sorozat igazán valósághűen ábrázolja ezt a légkört. Minőségi szellemi táplálék, egyben szenzációs ünnep az érzékeknek” – mondta Linda Jensen, az HBO Közép-Európa vezérigazgatója.
A Róma főszereplői:
Mascius (Michael Nardone)
Mascius Pullo és Vorenus régi háborús bajtársa. Vorenus segítségével próbálja elérni, hogy a veteránoknak Caesar földet adományozzon. Nemes szándékát beárnyékolja azzal, hogy személyes fizetség ellenében segít meggyőzni a veteránokat, hogy a Német Birodalomhoz közeli műveletlen földeket elfogadják. Később kockajátékon elveszíti farmját, és visszatér Rómába, hogy munkát keressen, ahol arról értesül, hogy Vorenus lett az alvilág vezetője.
Eirene (Chiara Mastalli)
Eirene egy egyszerű rabszolgalány, aki nem sokat vár az élettől. Eirenét Pullo találta egy elhagyatott rabszolgakocsin, és Rómába vitte. Ott Niobét és Vorenust is meggyőzte, hogy a lányt a szolgálólányukká felfogadják. Szolgálat közben Eirene beleszeretett egy szolgálóba és eljegyezték egymást. A felbőszült Pullo, aki maga is beleszeretett Eirenébe, megölte a fiút. Később elnyerte a lány szerelmét és feleségül kérte.
Cleopatra (Lyndsey Marshal)
Egyiptom nagyhatalmú királynője nem sokkal azután, hogy Pullóval eltöltött egy szenvedélyes éjszakát, viszonyt kezdett Cézárral annak egyiptomi tartózkodása alatt – a viszonyból egy fiú született, aki a Caesarion nevet kapta (Cleopatra Cézárt nevezte meg a fiú apjaként). A királynő így megerősítette trónját. Cleopatra hozzászokott a hatalomhoz (öccsével, Ptolemaiosszal együtt kormányozta Egyiptomot) és elhatározta, hogy bármi áron megtartja azt. Ez a határozott uralkodó senkiben nem bízott, és soha nem engedelmeskedett egyetlen férfi parancsának sem.
Gaia (Zuleikha Robinson)
Gaia, a rabszolganő, aki Aventine-ben Vorenus kocsmájában dolgozik, a szajhák felügyelője. Bájos, büszke nő, Pullo „női megfelelője”.
Jocasta (Camilla Rutherford)
Jocasta, Octavia barátnője egy jómódú római üzletember lánya. Atia, Octavia anyja nem nézi jó szemmel barátságukat – elutasítja Jocastát, mint a lányánál és családjánál alacsonyabb rangú személyt, és úgy gondolja, rossz hatással van a lányára – annak ellenére, hogy éppen Jocastának kell szörnyű dolgokat látnia Octáviánál tett látogatása alatt.
Marcus Agrippa (Allen Leech)
Agrippa Octavianus leghűbb katonája és jobb keze. Agrippa határozott és szerény, ami határozottan ellentétes a vele egyenrangúak által mutatottakkal. Octavianus húga elbűvöli Agrippát…
Maecenas (Alex Wyndham)
Octavianus tanácsadója – szintén költő és (beszéd)író.
Gaius Octavian (Simon Woods)
Atia fia később Octavianus Cézárként ért férfivá és katonává – ebben is nagy tekintélyű nagybátyja nyomdokaiba lépve.
Levi (Nigel Lindsay)
Timon önelégült/álszent bátyja, Levi egy jeruzsálemi ortodox zsidó, aki fűszer-, textil- és olajkereskedelemmel foglalkozik. Elmenekült hazájából, miután „túl szabadon nyilvánított véleményt” gonosz elnyomóiról, vagyis a rómaiakról.
idősebb Vorena (Coral Amiga)
Lucius Vorenus és Niobé idősebbik lánya, Idősebb Vorena apját okolja anyja haláláért és az azt követő szörnyű eseményekért, mint például az ő rabszolgasorba taszítása és szajhává tétele. Soha nem felejt, de elég bölcs ahhoz, hogy úgy tegyen, mintha megbocsátott volna.
Caesarion – fiatal (Nicolo Brecci)
Cleopatra azt állítja, hogy ez a mogorva négyéves kisfiú Cézár fia – bár Vorenus és Pullo tudta, hogy a kisfiú Pullo fia is könnyen lehetne, az után a titkos túlfűtött sivatagi éjszaka után… És bár Cézárnak sajátjaként mutatták be a fiút, ő megtagadta, hogy a nevét viselhesse (a saját neve helyett adta végül a kisfiúnak az Octavianus nevet, unokaöccse nevét).
Caesarion – felnőtt (Max Baldry)
A cseperedő kisfiú kérdéseket kezd feltenni, Cleopatra pedig apasági nyilatkozatot akar Cézártól.
Október 19. péntek 21.00, HBO – Róma
