Álláspont
Akár békejobbnak is tekinthetjük a muzulmán vallási vezetőknek a keresztény egyházfőkhöz – köztük XVI. Benedek pápához – intézett levelét. A vallási életben teljesen szokatlan, hogy nyílt levelekkel kommunikáljanak egymással a különböző egyházak vezetői. Talán ezért is érdemes felkapni a fejünket erre a hírre. „Ha a muszlimok és a keresztények nem élnek békében, akkor a világon sem lehet béke” – írták levelükben, amelynek rangját az is emeli, hogy százharmincnyolc iszlám vallási vezető írta alá. Érvelésük világos: a keresztény és a muzulmán hívők a Föld nevű bolygó lakosságának ötvenöt százalékát teszik ki. Más viszonyok közepette ez már abszolút többség lenne.
Hatalmas kihívás napjainkban szembenézni a terrorizmussal, a vallási villongásokkal, a háborúkkal, a véres merényletekkel. Mégis érdemes, hiszen az alapkérdésben egyetértünk: egy Teremtőben hiszünk, és imáink is ugyanahhoz az Istenhez szólnak – mondhatjuk a levél aláíróival egyetértésben. De nem kell csak a muzulmánokra és a keresztényekre szorítkoznunk, ilyen szempontból akár ki is bővíthetjük a kört, hiszen ide kell sorolnunk a zsidókat, de más vallásokat is. Hiszen például a nyolc Oscar-díjjal jutalmazott Gandhi című filmben hangzik el a mondat a címszereplő szájából: „Végső soron mindnyájan ugyanarról beszélünk. A mi Gitánk, a muzulmán Korán és a maguk Bibliája; az alapigazságok megdöbbentően azonosak.”
Vallási vezetők már korábban is tettek fontos lépéseket a világvallások megbékélésének érdekében. 2001. május 6. ilyen szempontból az egyik legfontosabb dátum. II. János Pál pápa aznap Szíriában, az Omajjádok nagymecsetének udvarán mondott beszédét. A pápa, akit nagyon sokan a kommunizmus felett aratott győzelem egyik legfontosabb személyiségének tartanak, ekkor is – mint sok más apostoli útján – a különböző világvallások közötti hasonlóságokról beszélt. II. János Pál örökségét pedig ápolni kell.
Hatalmas lehetőségek rejlenek az iszlám vezetők levelében, ma azonban még kérdés, hogy milyen eredményekkel jár majd a kezdeményezés. Vallási vezetőktől azonban megszokhattuk, hogy bölcsebben és megfontoltabban tudnak dönteni, mint a politikusok, így talán joggal várhatjuk el, hogy a Föld békéjének helyreállítása érdekében is hatékonyabban cselekednek majd.
Sokáig hihetetlennek tűnt, hogy a kommunizmus megbukhat. Aztán mégis eltűnt a történelem süllyesztőjében. Ha ma még ugyanilyen hihetetlennek tűnik is a világvallások megbékélése, talán bízhatunk benne. Ha ebben is ugyanolyan egyöntetűen tudunk majd hinni, mint mindannyian ugyanabban az Istenben, akkor az eredmény nem maradhat el.
