Az irodalmi Nobel-díjat 2007-ben Doris Lessing kapja – jelentette be csütörtökön pontban 1 órakor Horace Engdahl, a Svéd Akadémia állandó titkára a világsajtó hangos ovációja közepette. Majd a taps elülte után így indokolta a döntést: „A női tapasztalat epikusa, aki kétségekkel, tűzzel és a látomás erejével vette nagyító alá megosztott civilizációnkat.”
Doris Lessing a női tapasztalat epikusaFotó: MTI Doris Lessing 1919-ben született Iránban, Dél-Rodéziában, a mai Zimbabwéban nőtt fel, és csak 30 éves korában költözött Londonba. Rá egy évre, 1950-ben itt adta ki első regényét Énekel a fű címmel. Két évvel később jelent meg Martha Quest című könyve, amely egy ötrészes regénysorozat (Az erőszak gyermekei) első darabja volt számos önéletrajzi elemmel. A 70-es években jelent meg első tudományos-fantasztikus könyve, ebben a műfajban is öt művet alkotott. Apartheidellenes könyvei miatt hosszú ideig nem látogathatott el szülőföldjére és Dél-Afrikába sem. Legutóbbi könyve 2001-ben jelent meg. Doris Lessing a Nobel-díjak több mint 100 éves történetében a 11. nő, aki irodalmi díjat kapott.
Mint minden évben, idén is nagy volt a találgatás az irodalmi Nobel-díjas személye körül, Londonban nagy tételekben lehetett fogadni. És mint minden évben, idén sem találták el, hogy ki kapta a világ legrangosabb irodalmi elismerését. A legesélyesebb Philip Roth amerikai író volt, második helyezést az olasz Claudio Magri, harmadikat pedig a svéd költő, Thomas Tranströmer kapott, de évről évre feltűnik Amos Oz izraeli, Joyce Carol Oates amerikai író, Adonis francia-szíriai költő, sőt legújabban tippelni lehet J. K. Rowlingra, a Harry Potter-könyvek szerzőnőjére is. A Svéd Akadémia azonban minden évben szeret meglepetést okozni.
Mellesleg a Svéd Akadémiának semmi köze nincs a többi, tudományos Nobel-díjat kiosztó Királyi Svéd Tudományos Akadémiához. Ezt a különálló, független intézményt III. Gusztáv király (akit egy álarcosbálon öltek meg, és ennek a valóságos történetnek alapján írta Verdi Álarcosbál című operáját) hozta létre 1786-ban azzal a feladattal, hogy őrködjön a svéd nyelv és irodalom felett. Legfontosabb munkájuk a XX. század fordulójáig a svéd nyelv értelmező szótárának kiadása volt. Ezt az intézményt nevezte meg Alfred Nobel testamentumában mint az irodalmi díj gondozóját és tette ezáltal világhírűvé. Mindig 18 tagja van, és az egyes írókat, költőket és nyelvészeket életfogytiglanra választják. Problémát is jelentett, amikor két tag úgy döntött, a továbbiakban nem vesz részt a munkában, mert javaslatuk ellenére a Svéd Akadémia nem volt hajlandó állást foglalni Salman Rushdie mellett, amikor őt „Sátáni versek” című könyvéért az iráni Ajatollah Komeini halálos átokkal, a fatvával sújtotta. Azóta a Svéd Akadémia díszes termében két szék üres.
Garam Katalin (Lund)
