Erika Steinbach szolidaritást érez a Felvidékről kitelepített magyarokkal
Népszabadság * Dési András * 2007. október 11.
A német és a magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel megbélyegző Benes-dekrétumok ellentétesek a nemzetközi joggal. A német Kitelepítettek Szövetsége szolidáris a felvidéki magyarokkal, akiket a II. világháború után a lakosságcsere folyamán igazságtalanul telepítettek ki – erről Erika Steinbach (CDU) kereszténydemokrata képviselő, a Kitelepítettek Szövetségének (BdV) elnöke beszélt tegnap Berlinben külföldi újságírók előtt.
Steinbach elmondta, hogy a szolidaritás kifejezéseként levelet ír Sólyom László köztársasági és Szili Katalin parlamenti elnöknek. Hozzátette, hogy a szlovák kormány mindig is eltérően kezelte a magyar és a német kisebbségek ügyét, az utóbbival szemben Pozsony kifogástalan magatartást tanúsított. A nyugat-poroszországi Rahmelben, a ma Lengyelországhoz tartozó Rumiában született 64 éves politikusnő szavai szerint örömmel jön el Budapestre arra a konferenciára, amelyet Szili kezdeményezésére, november közepén rendeznek a magyarországi svábok II. világháború utáni kitelepítéséről.
Steinbach többször rendkívül pozitív példaként emlegette Magyarországot, amely a többi között az 1992-es kárpótlási törvénnyel tiszteletre méltó gesztust gyakorolva megkövette az érintett magyarországi svábokat a háború utáni kitelepítésekért. – A kárpótlási jegyek jogbiztonságot teremtettek, eloszlatták azokat a félelmeket, hogy valakitől elvehetik a házát vagy a birtokát, ami korábban egy kitelepített tulajdona volt – hangoztatta a CDU színeiben 1990 óta a Bundestagban ülő parlamenti képviselőnő.
Csehország és Lengyelország esetében korántsem ilyen harmonikus a helyzet, a lengyel politikai elit túlnyomó része „reakciós-revizionista nemzetellenségként” kezeli Steinbachot, illetve az idén 50 éves fennállását ünneplő BdV-t.
– Egy népnek nemcsak saját kell tudnia meggyászolni, hanem más népek halottait is. Mi, németek tudatában vagyunk annak, hogy a nácik milyen szörnyűségeket követtek el a II. világháború során. Viszont a kitelepítések és az elűzetések is emberiség elleni bűnök voltak, ezekről pedig beszélni kell.
Ha egy kormány megpróbálja a kibeszéletlen ügyeket a szőnyeg alá söpörni, biztos, hogy a téma még nagyobb erővel fog a felszínre törni – mondta a CDU-frakcióban az emberi jogokért is felelős képviselőnő, utalva arra, hogy például a török kormány súlyos hibát követ el az örmény népirtás tagadásával.
Lengyelországgal kapcsolatban Steinbach többször elmondta: a jószomszédi kapcsolatok híve, a megbékélés elsősorban politikai akarat kérdése. A múlttal való szembenézéshez fontos lenne, ha lengyel részről legalább sajnálkozásnak adnának hangot a kitelepítések kapcsán – erre azonban az ottani, érzelmek által felkorbácsolt politikai-választási hangulatban nem sok esély mutatkozik.
Steinbach kerek-perec elhatárolódott a Porosz Vagyonügynökség nevű szervezet Lengyelországgal szembeni anyagi kárpótlási követeléseitől, a BdV elnöki tisztét 1998 óta betöltő Steinbach szerint a kárpótlási ügyeket a német és a lengyel kormánynak közösen kellene rendeznie úgy, hogy a lehető legkisebbre csökkentik az esetleges perek sikerességének esélyeit.
A Német-Izraeli Társaságban több mint két évtizedes tagsággal bíró konzervatív politikusnő végül elmondta, hogy német állami projektként hamarosan Berlinben létrejöhet a kitelepítések-elűzetések áldozatainak szentelt múzeum és emlékközpont. A lengyel részről szintén többször kifogásolt létesítménnyel kapcsolatban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a németek más kitelepített-elűzött népek mellé álljanak.
Berlini tudósítónktól
