NOL * Miklós Gábor * 2007. október 9.
Az áldozatok síremlékei KatynbanTizenháromezer-ötszáz lengyel tisztet akart Lech Kaczynski egy rendfokozottal előléptetni a héten. A tervek szerint három napig olvasták volna az előléptetendők nevét. Közöttük nyolcezer katona, ötezer rendőr, harminc határőr és négyszáz börtönőr volt. Mind halottak – több mint 62 éve végezték ki őket a Katyn nevű helységben Sztálin parancsára.
E tömeggyilkosság a sztálinizmus egyik vérforraló rémtette, nemzetközi botránya. A lengyelek nemzeti emlékezetében akkor is élt, amikor – az államszocializmus éveiben – az igazságról tilos volt szólni. A szovjetek csak Mihail Gorbacsov éveiben ismerték el: igenis az SZKP politikai bizottságának döntése alapján végeztette ki Berija a lengyel tiszteket. Őket aztán vitték táborokba, hogy a Molotov-Ribbentropp-paktum értelmében a náci és a szovjet csapatok elfoglalták és felosztották Lengyelországot.
Most azonban nem a bűntett ténye okozott felzúdulást, hanem a megemlékezés megrendezése. Amikor ugyanis kiderült, hogy a kormányzat épp a választási kampány kellős közepére időzíti a rendezvényt, a politikai élet felzúdult. – A konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság kampányrendezvényre akarja használni a halottakat – állították. Tiltakozott Andrzej Wajda is. A nyolcvanéves világhírű rendezőnek épp most készült Katyn című filmje. Az előléptetési ünnepségen – tervezték – Lech Kaczynski elnök – két színésszel együtt olvasta volna fel az előléptetendők nevét. Egyikük, Maja Komarowska azonban nem kívánt ilyen körülmények között részt venni az ünnepségen. Politikai mutatványnak értékelte a rendezvényt a kivégzettek családjainak egyesülete. Az egyesület elnöke, visszautasította a meghívást a dísztribünre. Ezek után az elnöki hivatal visszavonult, az előléptetési ünnepséget november közepén, a választások után tartják meg. Az évforduló egyébként jövő tavasszal lenne.
Ma a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kapná a legtöbb szavazatot. A három legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 36, 36, illetve 31 százalékon áll. Második a liberális Polgári Platform 30, 33, illetve 31 százalékkal. Alig változik a balközép Baloldal és Demokraták (LiD) jegyzése, 16 vagy 15 százalékot jósolnak nekik. Bejuthat még a szejmbe a történelmi parasztpárt (PSL) 5 százalékkal, és esetleg a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR) is.
