Nem a háború, hanem a nyomor a 21. század legnagyobb próbatétele.
Az egyoldalú döntések és az erő alkalmazása csak az utolsó lehetőség lehet – foglalta össze röviden az amerikai külpolitika legfontosabb melléfogását Bill Clinton egykori elnök szombat esti budapesti előadásában.
Bill Clinton a Parlamentben. Amerikára az egyoldalú lépések miatti elégedetlenség árnyéka vetül (Fotó: Reuters – Árvai Károly)Az Egyesült Államok nem tudott élni azzal az együttérzéssel, ami az amerikaiakat körülvette a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. Clinton szerint azért, mert téves üzeneteket közvetített a világnak. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését előirányzó kiotói egyezményből Washington kihátrált, az amerikai katonákra nem vonatkoznak a nemzetközi törvényszék ítéletei. Mindezek a lépések azt sugallták a világnak, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan akar cselekedni és csak akkor működik együtt a világgal, ha rákényszerül. Clinton szerint ez a politika vezetett az amerikaiakkal szembeni ellenszenv kialakulásához a világban. Szerinte csak abban a 10-15 afrikai országban egyértelműen pozitív az amerikaiak fogadtatása, ahol karitatív programjaikkal részt vesznek az AIDS és a malária, valamint az egyéb népbetegségek elleni harcban. Ezek a példák is mutatják, hogy az Egyesült Államok csak úgy tud változtatni a jelenlegi helyzeten, ha készséget mutat a sokoldalú együttműködésre.
A volt amerikai elnök szerint nincs nagy különbség a szlovákiai és a romániai magyarság, az írek vagy a palesztinok és az izraeliek problémája között. Mindenhol csak azt az egyszerű kérdést kell eldönteni, hogy mi a fontosabb: a különbözőség hangsúlyozása, vagy a közös jövő felépítése. Clinton hangsúlyozta, ez azért létkérdés a következő évtizedekre nézve, mert 2050-re a jelenlegi hat és fél milliárdról kilencmilliárdra növekszik a Föld népessége. Ráadásul a lakosság főként a világ legszegényebb országaiban fog gyarapodni. Ez pedig újabb konfliktusokat fog szülni azokban az országokban, ahol a lakosság döntő többsége napi két dollár alatti összegből tengődik. Az amerikai exelnök szerint a huszonegyedik században nagy valószínűséggel nem fognak annyi embert megölni fegyveres konfliktusokban, mint a 20. században, de a világ lakosságának felét sanyargató nyomorra megoldást kell találnia az emberiségnek.
A karitatív programokkal foglalkozó Bill Clinton az utóbbi években számos ország egészségügyi modelljét tanulmányozta. Az egykori elnök úgy véli, az egészségügy sehol a világon nem működik tisztán magánkézben. Az amerikai modellt kiválónak tartotta, de csak a jómódúaknak. Az amerikai rendszer nagy hátránya ugyanis a hatalmas adminisztratív költség. A papírmunkára az amerikai egészségügy csaknem kétszázmilliárd dollárt költ el évente. Clinton szerint az európai országokban a vegyes modellek működnek a legjobban, vagyis az államnak nem szabad kiszállnia az egészségügyből, de a finanszírozásba be kell segíteniük a munkáltatóknak és a biztosítóknak is.
Szalontay Mihály
