Neonáci felvonulás Németországban, forrás: Spiegel
Ezt közölte egy németországi tv-adó külső munkatársa, miután átmenetileg letiltották a képernyőről rasszista megjegyzése miatt. A humorista egy rádióműdorban azt mondta Gülcan Kampsról, a Viva tv-adó műsorvezetőjéről, hogy „ha Gülcant látom, akkor sajnálom, hogy már nincsenek érvényben a nürnbergi faji törvények”. Később bocsánatot kért felháborító megjegyzéséért.
A bocsánatkérés azonban nem változtat azon a tényen, hogy az idegengyűlölet egyre jobban elharapódzik világszerte.A magyarországi rasszista felhangú incidensek, zsidólisták, burkolt cigányozás is táplálják az idegengyűlölet jelenségét. Miközben árpádsávos zászlókkal provokálják a közhangulatot, az emberek egyre jobban elfordulnak egymástól. Kirekesztetté válik a holland turista, a német cserediák, a határon túli ismerős és a mongol család a hatodikról. A világszervezetek rasszizmussal, emigrációval foglalkozó bizottságai hétről-hétre nyilvánosság elé tárják a legújabb eredményeket, melyek az idegengyűlölet növekedésére hívják fel a figyelmet. Szakértők szerint egyre több európai országban tapasztalhatók iszlám- és kisebbségellenes megnyilvánulások. Feltűnő, hogy miközben az öreg kontinens folyamatosan az unió mellett agitál, elfeledkezik történelmi adósságáról, melyet még mindig nem törlesztett a volt gyarmatok lakosságának, valamint a kisebbségeknek. Míg az európai közösség egyfelől a tolerancia-kirekesztés határmezsgyéjén próbál egyensúlyozni, a gyakorlat merőben mást mutat. A nyugati kultúrák gyengülnek, s ennek egyik legékesebb bizonyítéka az eltérő nemzetek, vallások, kultúrák permanens konfrontációja. Az óvilág népei egyre kevésbé találják a közös hangot a nem európai kultúrákkal, s egyre nyilvánvalóbbá válik: nem mindenki akarja az egyenlőséget. Különösen szembetűnő a vallásból fakadó atrocitások gyakorisága, mert az egyházak hanyatló szerepe ellenére egyre több ember hivatkozik hitére egy-egy összetűzés során. A helyzetet pedig súlyosbítja, hogy egyre több európai tér át az iszlám hitre. Nem egy alkalommal derült ki bizonyos terrorcselekmények vizsgálatakor, hogy a támadók azon ország szülöttjei, ahol végrehajtották az attakot. Az iszlám hit várhatóan a nyugati civilizáció egyik nagy kihívása lesz, annak kérdése: milyen válaszokat képes adni a Nyugat az integráció veszteseinek. Bár a nemzeti identitás kérdése súlyos politikai, társadalmi és gazdasági viták forrásává vált, úgy tűnik, hogy a politikai elit szemet huny a probléma felett. Bár a politikusok – látszólag – igyekeznek gátat szabni a xenofób megnyilvánulásoknak, ha a téma egy választás idején több szavazatot jelent, akkor előszeretettel riogatják a népet a kontrollálatlan bevándorlás, a melegek elszaporodása, vagy a kisebbségi vallás túlsúlyba kerülésének rémképével. következő oldal 
Szerző: Nagy Viktória | egyéb írások a szerzőtől
