A kormányfő felszólalt a XX. századi magyar progresszóról rendezett konferencián
NOL * Népszabadság Online * 2007. október 6.
Gyurcsány Ferenc szerint a hatalom megszerzésének logikája nem írhatja felül azt a kötelezettséget, hogy minden demokratikus párt tartson távolságot a politikai szélsőségektől.
Erről a kormányfő „A XX. századi magyar progresszió” címmel a Parlamentben tartott konferencián beszélt szombaton Budapesten. „Önmagában a hatalom megszerzésének a logikája nem szabad, hogy felülírja azt a kötelezettséget – amely minden progresszív demokratikus politikai pártnak a kötelezettsége -, hogy távolságot tartson ezektől a dolgoktól” – fogalmazott a miniszterelnök, a politikai szélsőségekre utalva.
Mint mondta, érti a jobboldal egy részének komoly nehézségét azzal kapcsolatban, hogy hogyan maradjon egyszerre a centrumban, és hogyan ne engedje meg, hogy tőle jobbra kialakuljon egy önálló politikai képződmény. Közölte: politikusként és közszerepet vállaló értelmiségiként két feladatot lát.
„Feladat (…) politikai értelemben, hogy erősítsük a demokratikus centrumot, társadalmi értelemben pedig az, hogy mélyítsük a demokratikus meggyőződést, a demokratikus kultúra és viselkedési mintáknak a szerepét és elfogadottságát az országban” – fogalmazott. A demokratikus közép erősítésével kapcsolatban azt mondta: erősíteni kell azoknak a politikai szereplőknek a kapcsolatát, akik azt mondják: lehetünk bal- vagy jobboldaliak, konzervatívok, szocialisták vagy liberálisok, a közöttünk lévő távolság kisebb, a közöttünk lévő együttműködés pedig fontosabb, mint a bal- vagy jobboldalon lévő radikális vagy szélsőséges áramlatokhoz fűződő kapcsolat.
Gyurcsány Ferenc hangoztatta, kisebb kell, hogy legyen a távolság a demokratikus közepet alkotó centrumpártok között és nagyobb az együttműködés – függetlenül ezek pártpolitikai színétől -, mint amekkora távolságot fenn kell tartani a radikális és szélsőséges politikai mozgalmaktól, eszméktől és nézetektől. Közölte: belátja, ez baloldalon sokkal könnyebb, mint a jobboldalon, hiszen a magyar baloldalon nincsen közvetlen szervezett radikális politikai mozgalom, nincsen kitapintható baloldali szélsőséges politika. Bár – mint hozzátette – szélsőbal nézetek egészen biztosan vannak. A kormányfő úgy vélte, a magyar politikai élet színpadán lévő főszereplők alapvetően, kivétel nélkül döntően demokraták és a magyar progresszió örökösei.
„Minden vitám ellenére ezt tudom mondani riválisaim túlnyomó többségéről is” – fogalmazott. Álláspontja szerint az igazi baj az, hogy a demokratizmus „kulturális mélysége, szerepkészletmélysége, attitűdmélysége” nem elegendő. Sokan vannak, akik számára a szabadság és demokratikus eszmények kevésbé fontosak, mint „rövid távú politikai, hatalmi, egzisztenciális ügyek”. Gyurcsány Ferenc a konzervatív és baloldali hagyományokkal foglalkozva azt mondta: ahonnan „mi jövünk, ott a második világháború előtti konzervatív hagyományokra (…) nyílt leegyszerűsítéssel azt mondták (…), ez egy fasiszta hagyomány”.
Közölte: baloldalon muszáj amellett érvelni, hogy sokkal árnyaltabb képet kell kialakítani az 1945 előtti időszakról és muszáj érvelni azzal szemben, hogy ezt nem lehet egy jelzővel elintézni. Ennél van nehezebb dolgunk is – jelentette ki a miniszterelnök -, mégpedig az, hogy a baloldal tisztázza viszonyát a nem demokratikus baloldali hagyományokhoz, tisztázza, mi a viszonya az 1948-1989-es időszakhoz, illetve 1919-hez.
A kormányfő kijelentette: továbbra is azokat az alapvető baloldali értékeket kell továbbvinni, amelyek a baloldal eredettörténetét végigkísérik. Ez a társadalmi igazságosság, méltányosság, a közösségi szerepvállalás. A baloldal nagy tanulságának nevezte, hogy szabadság nélkül, az emberi méltóság megőrzése nélkül, az egyenlőség eszménye sokkal inkább rabságot fog okozni, mint felszabadulást. Úgy vélte, az európai baloldal legnagyobb tévedése, hogy megpróbált alá- és fölérendeltségi viszonyt teremteni az egyenlőség és a szabadságeszmény között.
(MTI)
