Spanyolország kiadta Ausztriának a neonáci Gerd Honsikot, akit az osztrák hatóságok kérésére augusztusban vettek őrizetbe Malagában.
A rendőrségi intézkedés annak az európai letartóztatási parancsnak az alapján történt, amelyet a bécsi tartományi büntetőbíróság állított ki a nyáron. Az osztrák televízió értesülése szerint a férfit csütörtök este rendes repülőjárattal szállították Madridból Bécsbe. A most hatvanöt éves Honsikot 1992 májusában másfél évi szabadságvesztésre ítélték Ausztriában náci eszmék hirdetése és a gázkamrák létezését tagadó nézetek terjesztése miatt. A Halt című folyóirat kiadójaként és a Hitler felmentése című írás szerzőjeként az osztrák újnácik egyik kulcsfigurájának számító férfi azonban a büntetés letöltése elől, a fellebbezési eljárás alatt Spanyolországba szökött. Madrid kétszer is visszautasította a kiadatására vonatkozó osztrák kérelmet, arra hivatkozva, hogy a Honsik terhére rótt tevékenységek nem számítanak büntetendő cselekménynek Spanyolországban. A bécsi hatóságok már augusztusban felhívták a figyelmet arra, hogy az európai letartóztatási parancs olyan új jogi eszköz, amelynek alapján kiadhatók a fajüldözéssel és idegenellenességgel gyanúsított személyek azokból az országokból is, ahol az ellenük felhozott vádak nem esnek büntetés alá.A bécsi államügyészség szóvivője csütörtök este közölte, az illetékes bírónak két napon belül döntenie kell arról, hogy elrendeli-e a neonáci vizsgálati fogságba helyezését. Gerhard Jarosch azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy milyen ítélet fog születni. Elmondta azt is, hogy mivel a tizenöt évvel ezelőtti ítélet nem válhatott jogerőssé, először azt kell véglegesíteni, majd a következő fokozatról dönteni. Közlése szerint a hatóságok vizsgálják azt is, hogy spanyolországi tartózkodása alatt Honsik az interneten terjesztett „neonáci propagandájával” nem követett-e el újabb bűncselekményt. Az alpesi országban 1947-ben fogadták el az úgynevezett tilalmi törvényt (Verbotsgesetz). A náci szervezetek újralapítását és a náci propagandát tiltó, a holokauszt tagadását szankcionáló törvény alapján, melyet a 90-es évek elején tovább szigorítottak, 1990 és 2005 között 253 ítéletet hoztak. Egytől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik nyilvánosan tagadják a náci bűnöket. Tíztől 20 évig – különösen veszélyes esetben pedig életfogytig – terjedő elzárásra ítélhetik a náci szervezetek újralapítóit és az azokban vezető szerepet vállalókat. Náci propaganda terjesztéséért 5-től 10 évig terjed a kiszabható büntetés.
