NOL * Szilvássy József * 2007. október 5.
A pozsonyi Pravda szokásos online-beszélgetéseinek mai vendége Heizer Antal, hazánk pozsonyi nagykövete volt. A legnagyobb példányszámú szlovák véleményformáló napilap és internetes újság olvasóinak kérdéseire válaszolva kifejtette: Sólyom László révkomáromi látogatása nem ellenkezett a diplomáciai gyakorlattal. Közölte azt is, hogy a magyar államfő két évvel ezelőtti, hivatalos szlovákiai látogatása során meghívta Magyarországra pozsonyi vendéglátóját, Ivan Gasparovic szlovák elnököt. A meghívás máig érvényes – hangsúlyozta a nagykövet.
Az egyik olvasó szerint a diplomácia iratlan szabályai és a jószomszédi kapcsolatok alapján Sólyom Lászlónak először pozsonyi partnerét kellett volna felkeresnie, hiszen ő képviseli Szlovákia polgárait. Ezután kezdhette volna a magánlátogatását – vélekedett az illető. Heizer Antal erre azt válaszolta, hogy Magyarországon örömmel fogadták, amikor Ivan Gasparovic magánemberként felkereste a pilisszentkereszti szlovákokat, Pavol Paska házelnök pedig részt vett a magyarországi szlovákság Cirill és Metód ünnepségén és mindkét közjogi méltóság zártkörű eszmecserét folytatott a kisebbség képviselőivel.
–Véleményünk szerint az iratlan szabályok lehetővé teszik az ilyen találkozókat -szögezte le Heizer Antal. Aki a további kérdésre ( a magyar politikusok nyolcvan évvel Trianon után miért nem tudnak megbékélni a tényekkel, amelyek épp úgy a múlthoz tartoznak, mint a Benes-dekrétumok) így válaszolt: — Vannak olyan történelmi események, amelyekkel nehezebb megbékélni, hosszú idő eltelte után is. A mi nagyszüleink még személyesen élték meg ezeket az eseményeket – tette hozzá. A továbbiakban kifejtette, hogy a múlt feltárását és értékelését a történészekre kell bízni, ugyanakkor az uniós értelmezésnek megfelelően a közép- kelet európai országok igyekeznek különböző formában kárpótolni mindazokat, akiket a múltban meghurcoltak. – El kell gondolkodni azon, hogy a szlovákiai zsidókkal és a németekkel szemben ezt a gesztust a pozsonyi parlament megtette, a magyar közösséggel pedig tudomáson szerint még nem – mutatott rá a magyar diplomata. Aki kifejezte azt a reményét, hogy a német-francia példához hasonlóan belátható időn belül megszületik a közös szlovák-magyar történelemkönyv és szöveggyűjtemény, miként a két nemzet közötti megbékélési dokumentum is. Hangsúlyozta azt is, hogy főleg az 1971-es helsinki konferenciát, továbbá az 1995-ben megkötött magyar-szlovák alapszerződést követően a határok megkérdőjelezhetetlenek, viszont jelenleg mindkét ország uniós tagként ezeknek a lebontásán fáradozik. Nagykövetünk rámutatott arra is, hogy a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok gondjai és igényei rendszeresen napirendre kerülnek az alapszerződés alapján működő kormányközi vegyesbizottság ülésein.
Végezetül Heizer Antal közölte, hogy a pozsonypüspöki magyar társadalmi és kulturális szövetség, a Csemadok helyi szervezetének meghívására Szili Katalin házelnök érkezik magánlátogatásra a több mint három évtizede már Pozsonyhoz tartozó, magyarok lakta városrészbe. Nagykövetünk két és fél órán át felelt a kérdésekre, amelyekből annyi érkezett, hogy néhány időhiány miatt megválaszolatlan maradt.
Pozsonyi tudósítónktól
