Már negyvenéves az Imax-technika, de Magyarországon csak most épül az első vetítő
Népszabadság * Csákvári Géza * 2007. október 4.
A kétszáz kilós filmtekercseket egy másfél tonnás projektor vetítiKép: Magyar Cinema Kft.Végigfut a hátamon a hideg, amikor felém kezd úszni a cápa. Kellemetlen egy bestia, éles fogai már csaknem az arcomnál járnak. Felkínálok neki egy szem popcornt, mire végre odébbúszik. Mindez nem a fantázia szüleménye, hanem első 3D-s élményem a prágai Imax moziteremben.
A tervek szerint – november végétől – már Budapesten is átélhető lesz az egykori ügető helyén épülő bevásárlóközpont 23 termes megaplex Imax- termében ez az élmény. Első körben az 1998-ban készült, dinoszauruszokról szóló T-Rex és az 1994-es, tengeri életvilágot bemutató Into the Deep című dokumentumfilm. A műfaj ne ijesszen el senkit, hiszen kivételes művekről van szó. Ezt a számok is bizonyítják: az előbbi 13, az utóbbi pedig 5 millió dollárba került, de már mindkettő százmillió dolláros bevételnél tart.
Még mielőtt elkönyvelnék magukban, hogy az Imax egyenlő a háromdimenziós mozival, tisztázzuk, hogy két különböző fogalomról, vetítési technikáról van szó, ezek azonban együtt is alkalmazhatók. Az előbbi – amelyet az Image Maximum (legnagyobb kép) kifejezés rövidítéseként ismert meg a világ – lényege, hogy egy gigantikus vászonra vetítenek. A méret itt tényleg a lényeg, a hagyományos 6,8×16 méteres felület helyett (legalábbis Budapesten) egy 18×24 méteres „vászonra” kerül majd a látvány. A trükk lényege, hogy ekkora kép nem fér be a szemsíkunkba, így érzékszerveink becsapják az agyunkat, és olyan érzésünk lesz, mintha konkrétan mi is ott lennénk a képben.
A fejlesztők ezt a megoldást később kiegészítették a hagyományos mozikban is alkalmazott 3D technológiával, ami szintén becsapás. Mivel az agyunk a két szemünk által észlelt látványból rakja össze a háromdimenziós valóságot, könnyen manipulálható két kamera által kis időeltolódással vetített képpel. Kis szépséghiba, hogy egy szemüveg is szükségeltetik az élményhez, amely azonban valóban lehengerlő az Imax méretű vásznon. Nem elég, hogy úgy érezzük, tényleg „ott” vagyunk, még tehetetlenül aggódunk is, ha látjuk, hogy egy cápa úszik felénk. Ha meg felénk dobnak egy narancsot, értelemszerűen elkapjuk a fejünket.
Megdöbbentő tény, hogy az Imax nem újdonság. Negyven évvel ezelőtt alapították meg a céget, az első mozi pedig 1985-ben nyílt meg Torontóban – tudom meg Larry O”Reilly ügyvezető igazgatóhelyettestől. Hozzáteszi: elsősorban múzeumokban és tudományos intézetekben működött Imax-vetítő, de amikor 12 évvel ezelőtt új beruházók csatlakoztak a céghez, haladéktalanul elkezdtek „üzletelni”. De időbe telt, míg sikerült bevenniük a multiplexeket. Ez 2002-ben történt meg, akkor ugyanis kifejlesztették az úgynevezett DMR-technológiát, amelynek segítségével képesek a hagyományos hollywoodi filmeket Imax méretűre átdigitalizálni, akár két-, akár háromdimenziós változatban. Ez pedig igen bonyolult és költséges folyamat: mivel az Imax-kép tízszer annyi információt tartalmaz, mint a hagyományos celluloidkópia, az egész filmet újradigitalizálják, természetesen az alkotók részvételével. Jó példa erre a legutóbbi Harry Potter-mozi: miután az egészet felnagyították, az utolsó húsz percet 3D-ssé alakították át. A költségeket a jövőben drasztikusan csökkentheti, hogy némely jeleneteket már eleve speciális Imax-kamerával rögzítenek a filmesek: így tett például Christopher Nolan a legújabb Batman forgatásán.
Erre már csak azért is szükség lesz, mert maga a vetítő sem nevezhető olcsónak. Az Imax óriásvásznához nem elég a hagyományos technika, itt a maximum a megfelelő jelző. A 70 milliméteres, 200 kilós filmtekercseket egy másfél tonnás, 15 ezer wattos, xenonizzókkal felszerelt projektor vetíti. A belsejében speciális vákuum tartja tisztán a filmet, mert egy aprócska porszem is óriási hibaként jelenne meg a képen.
Nem kétséges, hogy a jelenleg válságban lévő mozikat csak valami újdonság mentheti meg. Az egyedüli lehetséges út a minőség és az élmény fokozása. A digitálisfilm-terjesztés egyéb tervei, például az internetes terjesztés vagy a mobilon való mozizás a műfaj halálát is jelentheti, de talán ezen a téren nem lesz akkora az előretörés, mint a zeneipar esetében, hiszen végeredményképpen maga a műfaj vesztené el az értelmét: a vizualitás hatalmát. További menekülési útvonal lehet az oktatásba való bekapcsolódás. A mozi beruházója és üzemeltetője, az izraeli Cinema City International magyarországi leányvállalata jelenleg az Oktatási Minisztériummal tárgyal, hogyan lehetne a nemzeti alaptantervhez adaptálni az Imax-könyvtár több mint 200, oktatási célú filmjét és segédanyagát.
Míg a rendszerváltás után a „multiplexrobbanás” Magyarországon volt a legerősebb a régióban, a 3D-s filmeket is vetítő Imax-teremből ma már hét működik Csehországban és Lengyelországban. Beszédes, hogy a prágai Európa legjobban menő Imax-terme. A hazai lemaradás minden bizonnyal nem rajtunk, nézőkön múlt.
