vagy egyszerűen csak elrohadtak

a családi gének, akár a régi Biblia

lapjai vagy ükapám hegedűje,

amit végül – úgy emlékszem – elittam.

Sötét, karikás szeműek a nőrokonok,

a férfiak zsíros bőrű alkoholisták,

van köztük szlovák, magyar, német, zsidó,

és mind beteg, a nevük is beteg,

sárgás szemmel ülnek az esküvőkön,

a halotti torokon, és kövérkés kezükkel

lágyan tukmálják az ételt, egyél, Heinikém.

De minálunk a nőknél rohad valami

igazán, a kedvenc unokatestvérem

például nevet változtatott, most Christine,

és a nagyapánk temetésére se jött el,

pedig az öreg vette ki az árvaházból,