Vita a pápai zsinagóga körül
Népszabadság * Cseri Péter * 2007. október 1.
Így néz ki a zsinagóga kívülről…Kép: Brenda TamásHamarosan felébredhet több évtizedes tetszhalott állapotából Magyarország legnagyobb vidéki zsinagógája. A rekonstrukciónak egyszerre többen is nekilátnának, ám egyelőre nem kérnek egymás segítségéből.
– Nem bízom a pápai önkormányzatban, mivel eddig a zsinagóga felújítására tett lépéseik sorra kudarcba fulladtak – mondja a most 68 éves Gáti-GoldmannJenő, aki az általa alapított Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület vezetésével képzeli el a zsinagóga rekonstrukcióját.
– Végre elérhető közelségbe került a pápai zsinagóga átfogó felújítása, ám azt csak Gáti-Goldmann úr részvétele nélkül tudjuk elképzelni, mivel az eddig elénk tárt tervei számunkra elfogadhatatlanok – mondja ezzel szemben Áldozó Tamás, Pápa alpolgármestere.
Az 1846-ban felavatott pápai zsinagógát a második világháború végéig megtöltötték a hívek, de a holokausztot kevesen élték túl. A templom később a megyei tanácsé lett, majd a rendszerváltozás után az épület – amit évtizedekig raktárként használtak – a pápai önkormányzat tulajdonába került. A zsinagóga kulturális hasznosításáról, átfogó rekonstrukciójáról szóló első tervek az 1980-as években készültek, azóta újabb és újabb tervdokumentációk láttak napvilágot, ám a munkálatok megkezdésére sosem volt pénz.
– Mai áron számolva nagyjából másfél milliárd forintba kerülne a rekonstrukció, márpedig ennyi pénzünk saját forrásból nincs – mondja Áldozó Tamás. – Az elmúlt években több alkalommal is pályáztunk címzett állami támogatásra, sikertelenül. Több felújítandó műemlékünk van, amelyek közül az Esterházy-kastély és a ferences kolostor is megelőzi a zsinagógát, amely statikailag nincs veszélyben.
– Zsidó származású lévén a pápai műemlékek közül számomra viszont a zsinagóga sorsa a legfontosabb – mondja Gáti-Goldmann Jenő. – Ezért kezdeményeztem, hogy a város adja el az épületet a zsidó hitközségnek, amelynek a működését a tervek szerint megújítjuk, és a megye egész nyugati felére kiterjesztjük. Harmincéves építőipari vezetői gyakorlattal a hátam mögött képes lennék levezényelni a zsinagóga felújítását. Az ön-kormányzat által kommunikált másfél milliárd forinttal szemben legfeljebb 500 millióból megvalósítható lenne a beruházás, amelynek a forrását a zsinagóga vételárával együtt a magyar államnak kellene biztosítania, mégpedig a holokausztot követően elkobzott pápai zsidó ingatlanok után járó kárpótlásból.
Áldozó Tamás szerint Gáti-Goldmann Jenő elképzelései irracionálisak.
– Az önkormányzat nem mondhat le az alig néhány tagot számláló zsidó hitközség javára az egyik komoly értéket képviselő vagyontárgyáról – állítja az alpolgármester. – A téma legkiválóbb szakemberei számították ki, hogy mibe kerül a zsinagóga rekonstrukciója. A Gáti-Goldmann úr által hangoztatott összegből csak egy, a műemléki szempontokat figyelmen kívül hagyó fércmunkára futná.
Az alpolgármester más szereplőkkel képzeli el a zsinagóga ügyének rendezését. Az idén tavasszal ugyanis felvette a kapcsolatot az önkormányzattal a New Yorkban élő David Moskovits, a Pápai Kehilath Yakov nevét viselő izraelita gyülekezet alelnöke, aki együttműködést és támogatást ígért a város vezetőinek. A Brooklynban zsinagógát és iskolákat működtető gyülekezetet hatvan évvel ezelőtt a kivándorolt pápai származású zsidók alapították.
… és belülről Kép: Brenda Tamás
Áldozó Tamástól megtudtuk: a pápai képviselő-testület támogatta a tárgyalások megkezdését, ami mostanáig odáig jutott, hogy megegyezés született egy közös alapítvány létrehozásáról, amely 99 évre használatba venné a zsinagógát. A tervek szerint az alapítványban többek között a Pápai Kehilath Yakov gyülekezet, a Mazsihisz és a város önkormányzata kapna helyet. Megállapodtak abban, hogy a templomban a zsidó ünnepek idején vallási szertartásokra kerülhetne sor, egyébként pedig a zsinagóga kiállító-, hangverseny- és konferenciateremként, valamint könyvtárként működne. A rekonstrukció és a fenntartás költségei az alapítványt terhelnék. A pénz nagy részét nem a brooklyni gyülekezet teremtené elő.
Gáti-Goldmann Jenő egyelőre óvatos optimizmussal fogadja a New York-i gyülekezet felbukkanását.
– Én helyben konkrét megoldásokat javaslok, a város vezetése mégis elutasítja a segítségemet – mondja Gáti-Goldmann Jenő. – Bízom benne, hogy mindenki a hozzám hasonló elkötelezettséggel foglalkozik a zsinagóga ügyével. Csak így lehet esélye annak, hogy megmeneküljön a pusztulástól a magyarországi zsidóság egyik legfontosabb szakrális-történelmi emléke.
