NOL * Szilvássy József * 2007. szeptember 27.
Egy nap alatt több mint száz neves szlovák értelmiségi írta alá azt a petíciót, amely felszólítja a pozsonyi parlamantet: nem fogadja el Andrej Hlinkának a szlovák államiság megteremtésében.szerzett érdemeit dícsérő törvénytervezetet, amely a nemzet atyja megnevezéssel illetné a múlt század első évtizedeiben tevékenykedő római katolikus papot és politikust.
– A jogszabály történelmi tévedéseket, olykor hamisításokat tartalmaz, ezért az állami propaganda minden jegyét magán viseli. Minden demokratikus társadalom számára elfogadhatatlan és veszélyes, ha az állam a történelmi tényekkel ellentétes, saját és durván szelektív történelemértelmezését igyekszik törvénybe foglalni. Meggyőződésünk, hogy Andrej Hlinka sem értékrendjével sem pedig emberi magatartásával sem volt olyan államférfi, aki képes lenne nemzeti egységet teremteni. A jobboldali diktatúrákat csodáló magatartása, valamint a szociáldemokrata, továbbá a liberális és a kereszténydemokrata értékeket sértő magatartása miatt nem lehet olyan személyiség, akiknek a hagyatékát az állam egységesen magáénak vallhatja – érvelnek a petíció kezdeményezői. Akik felhívták Ivan Gašparoviè szlovák államfőt, hogy ha a parlament mégis elfogadná a jogszabályt, akkor ne írja alá, mert megosztaná azokat a polgárokat, akiknek az élén áll.
A petíciót többek között Miroslav Kus- politológus, Katarína Závacká történész, Peter Weiss baloldali politikus, Eduard Chmelár egyetemi tanár és Stefan Markus, Szlovákia volt budapesti nagykövete írta alá. Ivan Kamenec – aki szintén az aláírók között van — az elmúlt század egyik legjobb szlovák szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy Andrej Hlinka már életében megosztotta a szlovákokat, s ez ma sincs másként. – Az evangélikus vallásúakat például „a nemzet fekélyének” nevezte. Az első szlovák állam létrejötte pedig egyáltalán nem az ő érdeme, mert ez a tiszavirág-életű alakulat 1939 márciusában Hitler akaratából született meg – mutatott rá. Eduard Chmelár a TA 3 hírtelevízióban úgy vélekedett, hogy a törvénytervezetet benyújtó, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) számára csupán egy lépcsőfok ez a kezdeményezés, mert végső céljuk Jozef Tiso háborús bűnös rehabilitása. Marián Lesko ismert szlovák publikus szerint Szlovákia belpolitikai életét egyre inkább az SNS tematizálja, ezért veszélybe kerülhet az ország eddigi demokratikus értékrendje, mert hovatovább Szlovákia jellegéért és értékrendjéért zajlik a küzdelem.
A kezdeményezéshez már csatlakozott a szlovákiai antifasiszták szövetsége és az Emberek a fajgyűlölet ellen civil szerveződés.
Andrej Hlinka rózsahegyi (Ruzomberok) katolikus pap volt, a huszadik századi szlovák autonomista mozgalom vezéralakja, a Szlovák Néppárt alapító elnöke. Politikai nézeteiért és törekvései miatt először a történelmi Magyarországban, majd Csehszlovákiában is bebörtönözték. Egy ideig Hitlert is csodálta, s nem ítélte el a fajgyűlölő megnyilvánulásokat sem. A múlt század harmincas éveinek második felében nevével több szlovák fasiszta, többek között Jozef Tiso is – a későbbi államfő, akit háborús bűnei miatt 1946-ban kivégeztek – visszaélt. Megalakították a Néppárt félkatonai fegyveres szervezetét, a Hlinka Gárdát, amely a zsidók deportálásában, a magyarok és a csehek üldözésében töltött be dicstelen szerepet.
Az Andrej Hlinka érdemeit elismerő törvénytervezetet a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) terjesztette be és a képviselők nagy többséggel – az MKP parlamenti frakcióját kivéve – a második olvasatba utalták. A dokumentum valószínűleg októberben kerül ismét napirendre.
(Pozsonyi tudósítónktól)
