Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. szeptember 25.
„Áder szinte egyedül irányított” – de hol volt Orbán egy évig?
A Magyar Narancs legfrissebb, 38. számában megjelent Pokorni Zoltán-interjúból (készítette Besenyei Zsolt) idézünk náhány érdekes részletet.
A Magyar Nemzetben megjelent támadásokról Áder János és Schmidt Mária ellen. „Az ilyen átgondolatlan cikk közléséből okozott seb nagyon mély, és ott lesz még sokáig a Fideszben. János nagyon sokat tet a Fideszért. A hátán vitte ezt a pártot, közel 10 éven át ő volt a felelős a párt belső szervezeti rndjéért, a kampányokért; 2002 után egy éven át szinte egyedül irányította a Fidesz munkáját.”
A Magyar Gárdáról. „A kormány magatartása szerepet játszik abban, hogy felértékelődnek a nem feltétlenül alkotmányos nézetek. Nem állíthatjuk, hogy a gárda ilyen, hisz” még a megalakuláson kívül semmit sem csinált, de a lehetőéget kétségtelenül magában hordozza. A külsőségek provokatívak – nem is a gárdáé, hanem például a velük együttműködő szabolcsi Nemzeti Őrseregé. Az utóbbi fölháborító karszalagjánál nincs vita, hiszen színtiszta nyilas karszalag, aminek nincs helye a demokratikus világban.
(Ehhez képest a Hír TV-ben a Gárdáról és a hasonló alakulatokról készített propagandafilmben egy szép nyári estén egy szabolcsi kisváros szórakozóhelyének asztalánál két komoly fiatalember magyarázta a jobboldali közönségnek, hogy szó sincs semmi elfogadhatatlanról: karszalagjukon az árpádsávok az ősök tiszteletét jelzik, a jelvényük pedig a rovásírás „H” betűje… Persze a kuruc.infon is gyakran olvasunk olyan megjegyzést olyan állítások mögött, hogy „Magyarország zsidó hódoltsági terület”, hogy a mondat gazdája nem antiszemita… – NOL szerk.)”
A szélsőjobboldal „reális problémafelvetéséről”. A Fidesznek nem kellene inkább hagynia, hogy a szélsőjobb önnállósuljon? – kérdezte a Magyar Narancs. Pokorni válasza: „Ilyen nézeteknek nincs helye a Fideszen belül, de az sem lenne jó, ha feltudna nőni Magyarországon egy öt-tíz-tizenöt százalékos szélsőjobboldali radikális párt. Nem tesz jót az ország megítélésének és a közérzetének sem. Nyilván Gyurcsánynak sokkal kellemesebb lenne egy tizenöt százalékos radikális párttal és egy húsz százalékos Fidesszel szembeszállni, mint a mostani mgoszlással. Szerencsétlen esetben el tudok képzelni egy olyan helyzetet, ahol a jobboldal akár így is hasadhat. Egy egységes jobboldal viszont nemcsak a Fidesz, hanem az ország számára is jó. A reális problémafelvetéssel, de rossz válaszokkal és exponálással rendelkező radikális jobboldalt nem zárhatjuk rezervátumba, hiszen a közélet többi résztvevőjétől elzárva csak egymást fűtenék a szélsőségesebbnél szélsőségesebb válaszokkal, amivel nyugalmat biztosan nem tudunk teremteni.”
(A teljes interjú a Magyar Narancs 2007. évi 38. számában olvasható.)
„Hát kik ezek az Árpád-sávosok?”
Sárközy Tamás a vagyontörvényről
Mindig is úgy gondoltam, hogy egységes állami vagyonkezelő szervezetet kell létrehozni – nyilatkozta a törvény parlamenti elfogadása után a Klubrádiónak Sárközy Tamás jogászprofesszor. Megjegyezte, hogy kiérlelt véleményt csak a törvény szövegének hivatalos közlése után mondhat, de két megjegyzést azért előre bocsátott.
Kincstári vagyon kezelésére költségvetési szervet kell alakítani. Az a szervezet, amely üzleti és kincstári vagyont is kezel, nem lehet részvénytársaság. A Parlament mégis így döntött. A kincstári vagyon a legmélyebb közvagyon – magyarázta a professzor -, jelentős része forgalomképtelen. A Balatont, a közutakat nem lehet eladni. A kincstári vagyon szerinti szervezetnek kellene kezelni.
Másrészt: az állami működés normális formája a költségvetési szerv. De ha az állam mégis részvénytársaságot csinál, vagyis a kereskedő koturnuszát veszi fel a szuverén, akkor a társasági törvény alá kell helyezni magát. Nem lehet úgy részvénytársaságot létrehozni, hogy nem igazgatóság és felügyelőbizottság irányítja, hanem egy külön tanács. Az Rt. legyen valódi Rt.
Sárközy professzor nyomatékosan figyelmeztetett: a kincstári vagyont szigorúbb szabályok szerint kell kezelni – az eddigi kincstári szabályokat kellene fenntartani. „Milyen érzés első számú közellenségnek lenni a szélsőjobbos portálokon?” – kérdezte a Heti Válasz Lányi Andrást az Élőláncnak a Kossuth-térre szervezett dmonstrációján történtek kapcsán.
„- Volt egy pont a hétfő esti tüntetésen, ahol én – a tüntetést biztosító rendőrök tanácsa ellenére – elég goromba módon távozásra szólítottam fel a gyűlölködőket” – mondta Lányi. – „Mindenki fáradt volt már akkor az órákig tartó várakozástól, és erőt vett rajtam a felháborodás: bent az ország házában nem lehet politizálni, mert mindig ugyanazt az unalomig ismert számtanpéldát számolják végig, hogy melyik párt van többségben, kint, a ház előtt pedig azért nem lehet politizálni, mert odajönnek az Árpád-sávosok. Hát kik ezek, hogy soha nem lehet tőlük komolyan beszélni az igazán fontos kérdésekről?”
Vita a Lex Molról
A NOL-on olvasható beszámoló szerint a parlamenti vitában a lex Mol, egy „precízen előkészített törvényjavaslat visszavonását kérte Szanyi Tibor szocialista képviselő. A tervezet címe miatt olvasóink elnézését kérjük: „Törvényjavaslat a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű egyes vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról.””
A szocialista képviselő (a tőzsdei kisbefektetők érdekvédelmi szervezetéhez, a TEBÉSZ-hez hasonló álláspontot képviselve) – pártja többségi álláspontjával szembeszállva, elmondta: a törvény „különleges jogosítványokkal ruházná föl a menedzsmentet a tulajdonosokkal szemben. A menedzsmentnek lehetősége nyílna arra, hogy közgyűlési felhatalmazással megerősítse pozícióját. Ezzel Szanyi szerint a magyar Országgyűlés – a javaslat megszavazása esetén – veszélyeztetné a tőzsdét és a magyar gazdaságot. Hogy a külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon, a magyar cégjog alapján ténykedő nagyvállalatok mit szólnának saját menedzsmentjük fölturbózásához, arról Szanyi sem tett említést. Elmondta viszont, hogy „ágyékon szúrja a gazdaságot lex Mollal”, s megjegyezte: – Én szóltam, ebből még nagy baj lesz.
A kormány törvénymódosító javaslata ellen felszólaló képviselő azt is kifejtette: a tízszázalékos sajátrészvény-vásárlási korlát eltűnésével visszaeshet a tőzsdei értékesítés, ezen túl pedig forgalom- és árcsökkenésre lehet számítani. A javaslat jelenlegi formájában azt az üzenetet tartalmazza: mindenki jöjjön nyugodtan Magyarországra befektetni, de a menedzsment különleges jogai miatt senki se számítson arra, hogy beleszólhat saját cége életébe!”
A Magyar Narancsnak adott interjúban Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke minden lényeges ponton ellentétes véleméynt fejt ki Szanyi Tiboréval és a tőzsdei kisbefektetőkével szemben. Elismeri, hogy a lex Molnak a Mol és az OMV közötti tőkepiaci csata adott aktualitást, de szerinte ez csak rávilágított a privatizált magyar közellátási cégek védtelenségére. Ezeket szinte minden EU-tagállamban a legkülönbözőbb megoldásokkal óvják a nem kívánt kivásárlási kísérletekkel szemben. A lex Mol sem fog azonban korlátlan védekezési lehetőséget biztosítani a menedzsment részére, mindössze növeli a mozgásterét – mondta a BÉT elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila elmondta: a lex ol a titokban előkészített. ellenséges felvásárlásokat hivatott megnehezíteni.
A „menedzsment bebetonozásával” kapcsolatos állításokat alaptalannak ítéli: „”A részvényesek joga megmarad: ha elégedetlenek, visszahívják a menedzsmentet, mert a törvény csak az ellenséges felvásárlókka szemben biztosít többletmozgásteret a védekezéshez a menedzsment számára.”
(Az interjú Magyar Narancs 2007. évi 38. számában olvasható.)
