Katasztrófa – amerikai elemzők valahogy így minősítik az iráni elnök szereplését a Columbia Egyetemen, s ezalatt nem csupán az elnök zavaros, holokausztot megkérdőjelező, az iráni homoszexuálisok létét tagadó megnyilvánulásait értik. Sokak szerint komolyan visszaéltek az amerikai szólásszabadság eszményével is.
Mahmúd Ahmadinezsád végignyilatkozta és -győzködte a nyilvánosságot amerikai PR-túrájának első napján, gyakorlatilag nulla sikerrel.
A New York-i Columbia Egyetemen tartott előadása előtt az AP hírügynökséget és a washingtoni Nemzeti Sajtóklub által szervezett videó-sajtóértekezlet részvevőit is arról biztosította, hogy szándékaik békések, nem támadják meg Izraelt, valójában Amerika sem akar vele háborúzni, az iráni emberi jogok pedig remek állapotban vannak, a szólás és a nők szabadok.
Szereplései helyszínén folyamatosak voltak a demonstrációk: zsidó és keresztény diákok, holokauszt-túlélők tüntettek az iráni elnök ellen, aki tagadja a holokausztot, és korábban többször is kijelentette, hogy Izraelt „le kell törölni a térképről”. Az elnök ugyanakkor ismét találkozhatott kedvenc zsidó szervezetével, az anticionista, Izrael-ellenes ultraortodox Neturei Karta tagjaival, akik valamiért fontosnak találták, hogy kezet rázzanak vele.
Kinevették, de azért tapsoltak is
Már fellépése előtt intenzív vita tört ki arról, fellépjen-e a hírhedt politikus a Columbia Egyetemen- a dilemmát az egyetem vezetése azzal vélte feloldani, hogy egyrészt a szólásszabadság nemes hagyományára hivatkozott, másrészt az intézmény elnöke a vendég megszólalása előtt kőkeményen a fejére olvasta a nyugati vádakat. A hallgatók pedig hol kinevették, hol fújolták a vendéget.
Lee Bollinger többek között kicsinyes és kegyetlen diktátornak nevezte, és kétségbe vonta, hogy lenne benne az egyenes válaszokhoz szükséges intellektuális bátorság. A hatszáz fős hallgatóság soraiban sokan hagyományos zsidó fejfedőt viseltek. A diákok és tanárok megtapsolták Bollinger legkeményebb kitételeit, és néhol kinevették, másutt hangos fújolással fogadták a vendég kacskaringós okfejtéseit. Az esemény alatt az egyetem kapui előtt is több száz fős tömeg tüntetett.
Felháborodott diákok a Columbián: bent azért volt, aki tapsolt
A terjengős és zavaros előadás a vallások szerepéről, Hirosimáról és Nagaszakiról, az Iránban uralkodó szabadságról, és persze a holokauszt újraértékelésének szükségességéről, a holokauszt-revizionista történészek megvédéséről, a palesztinok „hatvan éve tartó” szenvedéséről szólt (ez utóbbit meg is tapsolta hallgatósága), majd jött a legérdekesebb program, a kérdés-felelet rész.
Itt a szemmel láthatóan irritált Ahmadinezsád újra és többször elismételte, hogy a holokausztot „más nézőpontból” is kutatni kellene, és a palesztinoknak semmi közük nem volt ahhoz, ami a második világháború idején Európában történt.
Megkérdőjelezte az al-Kaida szerepét szeptember 11-et illetően, többszöri sürgetésre sem volt hajlandó egyenesen válaszolni arra, hogy szerinte le kell-e törölni Izraelt a térképről, kibújt annak a kérdésnek a megválaszolása alól is, hogy Teherán miért támogat terroristákat, majd a nap folyamán újra azt nyilatkozta, hogy Irán senkit nem fog megtámadni.
„Véres kezekkel érkezik”
A fellépés- amelyet Iránban csak az arab műholdas csatornákon lehetett követni, az irániakon nem- óriási vihart kavart az akadémiai és médiaértelmiség körében. John Coatsworth történelemprofesszor, a Columbia egy dékánja a Fox News kérdésére azonban megvédte a döntést: „Ha Hitler részt kívánna venni egy vitában, ahol a Columbia diákjai és tanárai kérdéseket tehetnének fel neki, biztos, hogy meghívnánk”.
Lee Bollinger pedig az ABC-nek azt mondta, rendkívül fontos, hogy „megismerjük azoknak az országoknak a vezetőit, amelyek az ellenségeink”. Bush elnök is közölte: a meghívás szerinte „Amerika nagyságát” bizonyítja. Joseph Lieberman független (volt demokrata) szenátor azonban hibának nevezte a meghívást, mondván: az iráni elnök „a szó szoros értelmében véres kezekkel érkezik”. A konzervatív média- a The Wall Street Journaltól a neokon FrontPage-ig és a National Review-ig- egyöntetűen értelmetlennek és immorálisnak tartotta az akadémiai eszmecserét egy Ahmadinezsád-típusú politikussal.
New York vezetése már a múlt héten kérte az egyetem vezetőségét: vonja vissza meghívását, és ne járuljon hozzá ahhoz, hogy az iráni elnök hétfőn előadást tarthasson az intézményben. A New York-i városi tanács feje, Christine Quinn szerint Ahmadinezsád gyűlöletbeszédének nincs helye a nagynevű intézményben, a holokauszt-tagadó iráni elnököt „bárhová meghívni városunkban sértő minden New York-ira nézve”.
Heller Ágnes, a New York-i New School University filozófiaprofesszora az MTI-nek korábban így nyilatkozott: „Egy egyetem nem hívhat meg olyan politikust, aki az ENSZ egy tagállamának elpusztítására törekszik, és ezt hirdeti (…); ezt összeegyeztethetetlennek tartom egy szabadelvű egyetem szellemével”. Hozzátette: nem lehet vitázni olyan emberrel, aki „meg van győződve arról, hogy egyetlen igazság létezik, a sajátja”.
(Forrás: MTI, Népszabadság, National Review)
